Ünnepelnek a szakadárok Tarjánban

Vágólapra másolva!
Jókedvű a somoskőújfaluiak többsége. A Salgótarjánhoz tartozó településrész szombaton népszavazáson mondta ki elsöprő többséggel az elszakadását. A Salgótarjánt vezető baloldali koalíció sajnálkozik, és mindkét fél a vagyonmegosztási perre készül. A lelkes függetlenség-pártiak egyik vezéregyénisége szerint szét fog esni a város: Rónabánya, Rónafalu és Zagyvaróna a segítségével hamarosan harcot indít az elszakadásért, és nem tartja kizártnak az önálló Nyugat-Salgótarján megalapítását sem.
Vágólapra másolva!
Fotó: Mitruczky Kinga
Az utolsó csepp a pohárban az iskola bezárása volt

2006-ban eggyel már biztosan több településen tartanak önkormányzati választást, mint legutóbb. Salgótarján közel öt és fél százaléka ugyanis szombaton az önállósodás útjára lépett. Somoskőújfalu hat kilométerre van a nógrádi megyeszékhely belvárosától, területén határátkelőhely működik. A hegyekkel körbevett falut 1977-ben csatolták Salgótarjánhoz. Önálló életét várhatóan 2006-ban kezdheti meg újra, miután egy helyi népszavazáson a többség az elszakadásra szavazott. Ezzel hosszúra nyúlt veszekedés ért véget, melyben volt tüntetés a Parlament előtt, és tortadobálás is. Salgótarján vezetői szerint érzelmi alapon és felelőtlenül döntöttek a helyiek, a szakadárok viszont azt mondják, hogy hamarosan sokkal jobb lesz somosinak lenni. A falu és a város a következő években pereskedni fog a vagyonmegosztásról és az új határokról.

"Engem Angyal Gáspár Józsefnek hívnak. Az apám Angyal József Gáspár volt, a nagyapám Angyal Gáspár József, a dédnagyapám Angyal József Gáspár. Mindannyian ide jártunk, mezítláb iskolába." - magyarázza egy idős úr Somoskőújfalu buszmegállójában, amikor az [origo] arról kérdezte, hogy miért szavazott a leválásra. A 131 éves somosi iskolát ugyanis idén júniusban bezárta fenntartója, a salgótarjáni önkormányzat. A helyi szervezkedőknek ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Az iskola bezárásáról szóló döntés után falugyűlést tartottak tavaly októberben. Angyal János, a térség önkormányzati képviselőjének vezetésével akkor alakult meg a Somoskőujfalui Előkészítő Bizottság, melynek tagjai megkezdték az elszakadás megszervezését. Miközben gyűltek az aláírások a népszavazás kiírására, a szervezők országos akciókat rendeztek az iskola megmentéséért. Tüntettek a Parlament előtt, beadványokkal bombázták a salgótarjáni önkormányzatot és az Oktatási Minisztériumot. Az idei utolsó ballagás után gyertyás temetést rendeztek az iskola előtt. A falubeliek közül sokan úgy érezték, hogy az iskola bezárásával mindent elvettek tőlük.

"Idén már csak évi ötvenezret adott a város a focicsapatra, ebből még a melegvizet sem lehetne fizetni. Azt akarják, hogy meccs után zuhanyozni se lehessen?" "Nézzen körbe, itt nem aszfaltoztak évtizedek óta, az utak nagy része esőben járhatatlan. Ha az itteni súlyadóból évente csak egy utcácskát csinálunk meg, már jól jártunk az önállósodással." "Mi öregek társadalmi munkában építettük a kultúrházat. Azt is bezárták. Pedig régen itt mozi is volt." "A tanácsházát a falu közepéről néhány éve elbontották, hogy esély se legyen saját önkormányzatra." "A temetőt sem bővítik, máshová kell a gyerekeknek menni tanulni, és máshol kell az öregeket eltemetni."- sorolták az érveket a helybeliek.

A saját önkormányzattól mindenki azt várja, hogy ezekre majd odafigyelnek. "Ennél rosszabb nem lehet már, mert most semmi sincsen. Salgótarján semmit sem költ Somosra, csak elveszik az adót." - mondták egybehangzóan többen is a helyiek közül. Sokan azzal érveltek, hogy most minden hivatalos ügy miatt kilométereket kell utazni, míg falusiként helyben lehetne intézni a szemétdíj tartozástól a súlyadóig sok mindent.

Az iskola elvesztése azért is különösen fájt, mert az addig oda járó gyerekek nagyon rosszul jártak. Most egy lakótelepi iskolába ingáznak. Ezért jóval később érnek haza, sokszor órákat kell várniuk az iskolabuszra, hogy bevárják a később végzetteket, miközben az önkormányzat által biztosított busz túlzsúfolt.

A 2121 választásra jogosult somosiból 1059 szavazott az elszakadásra, 261 ellene, a többiek pedig otthon maradtak. A faluban egyetlen olyan szavazót találtunk, aki határozottan azt mondta, hogy hülyeség az elszakadás. Szerinte nem lesz többet busz Salgótarjánba.

A választási eredmény kihirdetése után hajnali kettőig buliztak a falubeliek. "Hozták az emberek a zsíroskenyeret, a bort, volt tangóharmonika, tánc." - emlékszik vissza a görbe estére Tomka István, aki főszerepet vállalt a szakadárok kampányában.

A végén leválik Nyugat-Salgótarján is

Fotó: Mitruczky Kinga
Fotó: Mitruczky Kinga

A függetlenségieket Somos ismert személyiségei vezették. Vezetőjük Angyal János, aki függetlenként Somost képviseli a salgótarjáni önkormányzatban. Ő országos hírnevét az Ugrógálának köszönheti, amit évek óta szervez. A közeli vár mellett évente rendezik ezt a nagyszabású atlétikai versenyt, amelyen már Szergej Bubka rúdugrófenomén is részt vett. Idén Stefan Hohn olimpiai bajnok magasugró lesz a legnagyobb név. Angyal 2002 óta képviselő, két éve a függetlenség programjával nyert. 1994-ben is indult, de akkor MSZP-s színekben nem tudott győzni. A somosiak többsége biztos benne, hogy ő lesz a falu első polgármestere.

A kampányban kulcsszerepe volt Tomka Istvánnak. A somosi képzőművészt akkor ismerte meg az ország, amikor március elején egy tortát dobott Salgótarján polgármesteréhez, mert be akarta zárni az önkormányzat a városi Százszorszép Óvodát. Tomka most szórólapokat gyártott, és beindította a Somos című újságot, melyet ingyenesen hordott ki. Az eddig négy számot megérő lap függetlenség melletti érveket, és helyi színes híreket tartalmaz. Tomka akciói rendre látványosak. Egyszer megpróbálta százszor elmondani egy városi közgyűlésen, hogy "A gyerekeim a Százszorszépben nőnek fel!" - utalva a bezárásra ítélt óvodára. A teremből kivezették. Egy másik alkalommal pedig a Városháza előtt egy ágyban fekve, csíkos köntösben tüntetett, Nép feliratot viselve magán. Az "egyszemélyes népfelkelés" nevű akció során jó reggelt kívánt minden arra járónak egy héten keresztül.

Tomka a választás után levelet írt Puszta Bélának, Salgótarján polgármesterének, melyben felszólította, hogy mondjon le. Tomkában bőven van indulat a várost több ciklus óta vezető polgármesterrel szemben, mert az elmúlt években egy tapodtat sem engedett a somosi követeléseknek. Ha Puszta nem mond le, akkor Tomka szerint lassan elfogy Salgótarján. Három településrészen kezdték meg az elszakadás szervezését: Rónabánya, Rónafalu és Zagyvaróna együtt vagy külön szintén leválna. Az ottaniaknak Tomka szeretné átadni a somosi tapasztalatokat. Utána a szerinte szintén elégedetlen nyugati városrész jönne, mely Nyugat-Salgótarján néven kerülhetne a jövő Magyarország térképére.

Nem lesz pénzetek nektek sem

A kampányba a pártok alig szóltak bele. Hivatalosan a várost vezető MSZP és SZDSZ nem buzdította egyik oldal mellett sem a szavazókat, de jelezték, sajnálnák, ha az igenek győznének. A politikusok közül egyedül az MDF-es Lezsák Sándor támogatta nyíltan a szakadárokat.

A városvezetők kampánya Tomka szerint aljas volt. A város vezetői szerint csak tájékoztatni próbálták a helyieket arról, hogy átvágják őket a szakadárok. A 44 ezres Salgótarján most lakossága 5,44 százalékát veszti el, ami Méhes András alpolgármester szerint nem okoz problémát, inkább a somosiaknak lesz rossz.

Méhes szerint a somosiak érzelmi alapon szavaztak. "A falu 1977-es Salgótarjánhoz csatolása óta az ottaniak identitása inkább somosi, mint salgótarjáni." A város vezetése szerint semmivel sem jártak rosszabbul az ottaniak, mint a város más részein élők. "A törvény szerint 21 jelentkező gyerektől kell az önkormányzatnak általános iskolát fenntartania. Ezt mi a somosiak esetében 18-ra csökkentettük. Mivel csak 16 új elsős jelentkezett, úgy döntöttünk, hogy a város több másik iskolájához hasonlóan be kell zárnunk ezt az intézményt. Nem érte az ottaniakat hátrány, a város próbált arra a településrészre is odafigyelni."

A városiak fontos érve, hogy Somoskőújfalun az elmúlt években bevezették a gázt és csatornáztak is, több mint félmilliárdért. A falusiak szerint viszont ez nem Salgótarján érdeme, mert a pénz nagy részét az állami költségvetés fedezte.

A leválást szervező bizottság elküldött egy anyagot a tervekről, melyek Méhes és a város egész vezetése szerint teljesen irreális. "Nem létező bevételekkel számoltak, kíváncsi leszek, hogyan teljesítik majd az ígéreteiket. Ezzel együtt a békés együttélés nekünk a legfontosabb, most ennek a kereteit kell kialakítanunk. Csak együttműködve boldogulhat a város és a falu."

A salgótarjáni önkormányzat szerint majdnem minden tétel kiszámolásakor túl nagy bevétellel kalkuláltak a somosiak. "Az iskolai normatív támogatást úgy számolták ki, hogy azok a helyi gyerekek is oda járnak majd, akik évek óta a városban tanulnak, ráadásul úgy gondolták, hogy mindegyik után felvehetik majd a művészeti képzésért járó plusz támogatást."- emelt ki egy példát Méhes. Az önkormányzat összesítése szerint 187 millióval fogott vastagabban Angyalék ceruzája a tervezgetéskor.

A polgármester azonban augusztus 24-én hiába próbálta meggyőzni a helyieket egy lakossági fórumon erről, és az önkormányzati lap is hiába cikkezett a kalkuláció csapdáiról. A salgótarjániakat viszont meggyőzte polgármesterük. "Rosszabb lesz nekik." - mondta az összes általunk megkérdezett sétálgató a város központjában. A városiak szerint a falu nem tudja majd eltartani önmagát.

A Városháza szerint az egyik fő tévedése a falusiaknak az, hogy jóval több pénzre számítanak a vagyonmegosztáskor, mint amennyi jár nekik. A falu a közös vagyont a lakosság számaránya szerint osztaná meg, és kártérítést is követelnek régebbi privatizációs bevételekből. Salgótarján szerint erről szó sem lehet. A vagyonmegosztásról a bíróság fog dönteni, ahogy a két település határáról is.

A somosiak ugyanis nem csak az 1977-es egyesítés előtti határokat akarják visszaállítani. 1964-ben a falutól már elvettek egy lakatlan területet, ahol azóta lakótelep épült, és ötezren élnek ott. Ezért a földért cserébe a Somoskőújfalui Előkészítő Bizottság egy természetvédelmi területet kér, mely turisztikai szempontból értékes lehet. A város ezt nem hajlandó odaadni. A városi önkormányzat úgy érvel, hogy ha az 1964-ben átcsatolt terület is vita alapja, akkor az ott élő lakótelepieknek is szavazniuk kellett volna Somos sorsáról. Márpedig nekik nincs somosi identitásuk, hiszen már úgy költöztek oda, hogy az ottani házak Salgótarjánban voltak.

Magyari Péter