Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult

Vágólapra másolva!
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.
Vágólapra másolva!
Április 1-ig van lehetőség banki adategyeztetésre/politika/20031222madl.htmlEgy nap két törvényt is az Ab-hez küldött Mádl

Az államfő a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Btk. módosítást alkotmánysértőnek tartja, és úgy véli: nincs szükség a hatályos törvény módosítására. Ezért hétfőn az Alkotmánybíróságtól kért előzetes normakontrollt a PSZÁF-törvény mellett a Btk.-módosítás ügyében is.

Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék. A módosítás azonban sem arra vonatkozóan nem tartalmaz garanciákat, hogy az esetlegesen ettől eltérő joggyakorlat valóban megváltozik, sem arra, hogy ha ez bekövetkezik, az a jövőben alkotmányos lesz. Mádl szerint nagy a veszélye, hogy a módosítás következtében az új törvény alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt alkotmányosan megtehetnék.

A törvénymódosítás új rendelkezéssel egészítené ki a hatályos büntető törvényi szöveget. E szerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A köztársasági elnök szerint e rendelkezés alkalmatlan a céljára. A törvényszöveg nem tartalmaz utalást sem a köznyugalomra, sem a közösségek méltóságára. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő jogokat kívánja óvni, azonban ezek védelmére jelenleg is lehetőség van. Becsületsértés címén ugyanis bárki a bírósághoz fordulhat, ha valamely közösséghez tartozása miatt megsértették a méltóságát.

Mivel azonban a közösség elleni izgatás elleni eljárásban a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy bekövetkezett-e a köznyugalom olyan mértékű megzavarása, mely már egyéni alapjogokat veszélyeztet, az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának. Másrészt a méltóság és a becsület sérelme esetén az érintetteknek személyhez fűződő joga, hogy eldöntsék, igénybe veszik-e az állam büntető hatalmát. A közösség elleni izgatás esetében azonban az ügyész az érintett szándékától függetlenül is indíthatna büntető eljárást, így sérülne a személyes autonómia is - érvel közleményében az államfő.

A köztársasági elnök hozzátette: döntése nem jelenti azt, hogy a legkisebb mértékben is elfogadhatónak tartaná az uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat. A gyűlöletkeltő beszéddel szemben azonban - ha azok nem veszélyeztetnek alapvető jogokat - elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni.

A gyűlöletbeszéd törvényi szabályozása korábban nagy vitát váltott ki a parlamentben: csak minimális többséggel, 184-180 arányban tudták elfogadni az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott javaslatot, amely alapján három év börtönt is kaphatna, aki uszító beszédet mond. Az ellenzék mellett ugyanis az SZDSZ-frakció sem támogatta a törvénymódosítást. A szabad demokraták azzal érveltek, hogy a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos alapjog, ezt nem szabad korlátozni semmivel sem, még a gyűlöletbeszéd büntetésével sem. Kuncze Gábor pártelnök korábban személyesen is egyeztetett a témában Mádl Ferenccel és akkor azt mondta, az államfő véleményét tekinti mérvadónak az ügyben.