Sem az ellenzék, sem a kormány nem elégedett az egészségüggyel

"Szocialista egészségügy = gátlástalanul kimazsolázva, a betegeket drágán megfizettetve, egy gombnyomással elvéreztetve" címmel kezdeményezett politikai vitát a Fidesz. A szerdai vitanapon abban egyetértett a kormányoldal és az ellenzék is, hogy érdemi változtatásokra van szükség. A tervezett reformokról azonban már másképp vélekednek: az ellenzék szerint a kormány intézkedéseinek hatására még több egészségügyi dolgozót kell majd elbocsátani, a lakosság pedig további áremelésekre számíthat. A kormány szerint viszont az egészségügyi rendszer az Európai Unióban is versenyképes lesz.

"Az egészségügyben érdemi változtatásra van szükség, ez a kormányprogram markáns és meghatározó vállalása" - közölte Kökény Mihály egészségügyi miniszter expozéjában. Az eddigi eredményeket felsorolva elmondta: megkezdődött a regionális egészségügyi ellátás kialakítása, folytatódik az egészségbiztosító vásárlószerepének növelése, valamint a járóbeteg-szakellátás átalakítása.

Kökény szerint a reformok célja egy ellenőrizhető és a betegek számára is elfogadható minőségű, az Európai Unióban is versenyképes és finanszírozható egészségügyi rendszer kialakítása. Úgy vélte, mindezekre jó alapot adnak az elmúlt években megvalósított modellkísérletek, ezek közül a miniszter az irányított betegellátás rendszerét emelte ki.

A szaktárca vezetője ismertette: a kormány célja, hogy Magyarország a nemzeti össztermék egészségügyre fordított aránya tekintetében megközelítse az Európai Unió államait, a jelenleg meglévő különbség harmadára csökkenjen. Míg a közösségi átlag jövőre a köz- és a magánkiadásokat együttvéve 9 százalékos lesz, addig Magyarországon ez a szám várhatóan 8 százalékot tesz majd ki, amelyből 6 százalék a költségvetési kiadásokból származik majd - tette hozzá.

Kökény emlékeztetett arra, hogy az egészségügy átalakítása a rendszerváltás óta folyik, és már az MDF vezette kormány "beengedte a befektetőket" a szektorba. Emiatt már a művese-kezelések, a laborvizsgálatok, a háziorvosi ellátás vagy a gyógyszertárak is magánkézben lehetnek. Beszámolt arról, hogy 2002-ben az egészségbiztosító a természetbeni juttatások 40 százalékát már vállalkozóknak fizette ki, a kiadásokból mintegy 80 milliárd forint jutott a magánszektorhoz.

A miniszter szerint a profitorientált vállalkozási forma elterjedésével nem romlott a betegellátás színvonala: a nem állami ellátóknál dolgozók általában magasabb jövedelemmel rendelkeznek, a vállalkozók megjelenésével pedig "új igényesség" jellemzi az ellátókat. Hozzátette, a betegellátást nem a szolgáltatók, hanem a társadalombiztosítás magánosítása veszélyeztetné.

Eltérő arányban, de az Európai Unió minden tagállamában megtalálhatóak a magánkórházak - jegyezte meg Kökény Mihály. Elmondta azt is, az egészségügyi szolgáltatókról szóló, tavasszal elfogadott jogszabály garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ne sérüljön a betegek ellátáshoz való joga.

Míg az előző kormányzat alatt elfogadott törvény lehetőséget adott a nagyobb jövedelmet hozó szolgáltatások "kimazsolázására", addig a jelenlegi bezárta ezeket a kiskapukat - zárta beszédét az egészségügyi miniszter.