Békésen zajlottak a koszorúzások a 301-es parcellában

Vágólapra másolva!
A zászlófelvonást követően az október 23-ai állami ünnepségek keretében csendes megemlékezésre került sor a Nagy Imre-szobornál. A Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál koszorúzott délelőtt az MSZP, a Fidesz és az MDF, délután az SZDSZ. Rendbontás nem történt. A kormány idén nem tart hivatalos megemlékezést a temetőben.
Vágólapra másolva!
Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI
Zászlófelvonás a Kossuth téren Fotó: MTI

Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlétében csütörtök reggel katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti zászlót a Kossuth téren, és ezzel megkezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója tiszteletére rendezett állami ünnepségek.

A nemzeti lobogót évente három alkalommal vonják fel, március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án. Míg azonban az előbbi két ünnep alaklmával csak az adott napon marad fent a zászló, október 23-a alkalmából 13 napon át, így azt csak november 4-én vonják be, szintén katonai tiszteletadás mellett. A zászlóra addig díszőrség vigyáz. Az ünnepélyes lobogófelvonás előtt Mádl díszszemlét tartott.

Közlekedési hírek/itthon/20031023kozlekedes.htmlSzámos útlezárásra kell számítaniMegemlékezések világszerte/nagyvilag/20031023megemlekezesek.htmlÖten kaptak Nagy Imre Érdemrendet/itthon/20031023oten.htmlSzerelmes '56/szorakozas/konyv/20020709szerelmes.htmlNézze meg az ünnepségeken készült képeket!javascript:open_doc('http://www.origo.hu/galleries/56-os20031023182442/index2.html',500,440)

A zászlófelvonást követően csendes megemlékezésre került sor a Nagy Imre-szobornál a közjogi méltóságok részvételével.

Mádl Ferenc Nagy Imre-érdemrendeket adott át a Sándor-palotában, ahol beszédet mondott az államfő és Medgyessy Péter. Az érdemrendet Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg

A Műegyetem rakparton rendezett látványutcában élőképekkel elevenítették fel a forradalom eseményeit.

Az országban számtalan településen megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról, koszorúzásokat tartottak. Szegeden pedig felavatták az új Nagy Imre-szobrot a Rákóczi téren.

A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz II. kerületi szervezetei közös megemlékezést rendeztek az 56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére, ezen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Dávid Ibolya, az MDF és Orbán Viktor, Fidesz-elnök.

Békésen emlékeztek a Rákoskeresztúri Újköztemetőben

Forrás: MTI
Koszorúzás a Vértanúk terén Fotó: MTI

A Fidesz szerdai, október 23-a alkalmából kiadott nyilatkozata szerint csak úgy ünnepelhetünk, ha ezt mindenki szabadon megteheti. Ezzel közvetve arra utal a párt, hogy elfogadhatatlannak tartanák, ha belefojtanák a szót politikusokba, mint ez történt tavaly a kormánypárti megemlékezéskor. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén békességre szólítja az ünneplőket.

Tavaly a kormánypárti képviselőket kifütyülték a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. Akkor a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy ők heccelték közvetve az ünnepséget megzavarókat. A hétvégén Medgyessy Péter miniszterelnököt a MIÉP aktivistái megdobálták és kifütyülték egy ünnepi beszéd alkalmával. A kormánypártok aggódtak, hogy csütörtökön is lehetnek atrocitások a kormánypárti rendezvényeken. Ezért a kormány tagjai csak magánszemélyekként és titkos időpontban koszorúznak a 301-es parcellánál. Ünnepi megemlékezést és koszorúzást délelőtt a Fidesz és az MDF, délután pedig az SZDSZ tartott. Az MSZP-frakció szintén elhelyezett egy koszorút.

Kuncze: Nem szabad megbontani '56 eszméjét

A kisebbik kormánypárt koszorúzása előtt Halda Alíz, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő emlékezett, aki a Nagy Imre-csoport tagjaként kivégzett újságíró-politikus Gimes Miklós menyasszonya volt 1956-ban. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: "Ma azokra kell emlékezni, akik kivívták a világ szabadságszeretőinek csodálatát, és akik életüket adták a szabadságért. Azok az eszmék, amelyekért ők küzdöttek, még ma is, nekünk is fontosak. Akik itt fekszenek, különböző helyről, különböző társadalmi csoportokból jöttek, de ugyanazért az eszméért haltak meg."

Fotó: Fábián Évi
Koszorúzás a 301-es parcellában

"Mi örököseiknek nevezzük magunkat, de vajon méltók vagyunk-e erre?" - mondta Kuncze. "Mert a rendszerváltást ugyan mi hajtottuk végre, de mit tettünk '56 legendás egységével? Hogy tehetik meg egyesek, hogy visszamenőleg megpróbálják megbontani ezt az eszmét? Akik ezt teszik, azok a jelent és a jövőt is megbontják" - tette hozzá.

Érthető azok indulata, akiknek derékba tört az életpályájuk '56 miatt, mert azt senki sem adhatja vissza, ezeknek az embereknek tisztelet jár - mondta a pártelnök, és hozzátette: azokat viszont megveti, akik játszanak ezekkel az érzelmekkel.

"Az emberek 1956-ban szabadságot, igazságosabb világot és méltó életmódot akartak maguknak" - mondta Hegyi Gyula újságíróknak, miután a szocialista országgyűlési frakció koszorút helyezett el a rákoskeresztúri köztemető 301-es percellájánál. Az ünnep a szabadságvágyról, az emberi szolidaritásról szól - tette hozzá a szocialista képviselő.

"Mi nem azt mondjuk, hogy 1956 csak baloldali forradalom volt, de nagyon sok baloldali résztvevője volt, akik emberséges, tisztességes, szociáldemokrata arcú szocializmust akartak, és mindenképpen Európában akartak gondolkodni" - mondta Hegyi.

Boross: "Egy meggyalázott, megalázott nemzet dühkitörése"

Magyarország ma már magáénak tudhatja a szabadságot, amelyért az 1956-os forradalom résztvevői küzdöttek - mondta Áder János újságíróknak azután, hogy a Fidesz-frakció koszorút helyezett el a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál csütörtökön. "Örülhetünk, hogy ma ünnepelhetünk, hiszen korábban nem mindig volt így, 1990 előtt ezt csak titokban lehetett megtenni. (...) Ma már a szabadságot Magyarország magáénak tudhatja, mivel 1990 óta független és szabad ország" - mondta. Áder János hozzátette: az 1956-os forradalom másik célkitűzése, a demokrácia is megvalósult, a demokratikus alapintézményeket az alkotmány rögzíti.

"1956. október 23-a egy meggyalázott, megalázott nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter csütörtöki beszédében a 301-es parcellánál. A 47 évvel ezelőtti eseményekhez az vezetett, hogy megsértették mindazt, amiből ez a nemzet ezer éven át építkezett - jelentette ki a volt miniszterelnök az MDF megemlékezésén.

"Évszázadonként egyszer mindig fellobbant a végtelen akarat, a nem mérlegelő és méricskélő, a realitásokkal nem számoló, de a magyar megmaradás parancsából következő nagy fellángolás, hiszen az volt 1848, a Rákóczi-szabadságharc és az volt 1956 is" - mondta. A politikus emlékeztetett arra, hogy a forradalom kitöréséhez hosszú folyamat vezetett. "1956. október 23-a nem azon a napon kezdődött. Előtte szétzúzták az egész magyar társadalom szövetét, elvették történelmi örökségét, szellemét és önérzetét meggyalázták" - közölte.

Boross Péter szerint az igazi történések akkor nem a parlamentben, hanem az utcán, a munkahelyeken és családi körben zajlottak.