Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlétében csütörtök reggel katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti zászlót a Kossuth téren, és ezzel megkezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója tiszteletére rendezett állami ünnepségek.
A nemzeti lobogót évente három alkalommal vonják fel, március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án. Míg azonban az előbbi két ünnep alaklmával csak az adott napon marad fent a zászló, október 23-a alkalmából 13 napon át, így azt csak november 4-én vonják be, szintén katonai tiszteletadás mellett. A zászlóra addig díszőrség vigyáz. Az ünnepélyes lobogófelvonás előtt Mádl díszszemlét tartott.
A zászlófelvonást követően csendes megemlékezésre került sor a Nagy Imre-szobornál a közjogi méltóságok részvételével.
Mádl Ferenc Nagy Imre-érdemrendeket adott át a Sándor-palotában, ahol beszédet mondott az államfő és Medgyessy Péter. Az érdemrendet Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg
A Műegyetem rakparton rendezett látványutcában élőképekkel elevenítették fel a forradalom eseményeit.
Az országban számtalan településen megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról, koszorúzásokat tartottak. Szegeden pedig felavatták az új Nagy Imre-szobrot a Rákóczi téren.
A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz II. kerületi szervezetei közös megemlékezést rendeztek az 56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére, ezen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Dávid Ibolya, az MDF és Orbán Viktor, Fidesz-elnök.
Békésen emlékeztek a Rákoskeresztúri Újköztemetőben
A Fidesz szerdai, október 23-a alkalmából kiadott nyilatkozata szerint csak úgy ünnepelhetünk, ha ezt mindenki szabadon megteheti. Ezzel közvetve arra utal a párt, hogy elfogadhatatlannak tartanák, ha belefojtanák a szót politikusokba, mint ez történt tavaly a kormánypárti megemlékezéskor. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén békességre szólítja az ünneplőket.
Tavaly a kormánypárti képviselőket kifütyülték a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. Akkor a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy ők heccelték közvetve az ünnepséget megzavarókat. A hétvégén Medgyessy Péter miniszterelnököt a MIÉP aktivistái megdobálták és kifütyülték egy ünnepi beszéd alkalmával. A kormánypártok aggódtak, hogy csütörtökön is lehetnek atrocitások a kormánypárti rendezvényeken. Ezért a kormány tagjai csak magánszemélyekként és titkos időpontban koszorúznak a 301-es parcellánál. Ünnepi megemlékezést és koszorúzást délelőtt a Fidesz és az MDF, délután pedig az SZDSZ tartott. Az MSZP-frakció szintén elhelyezett egy koszorút.
Kuncze: Nem szabad megbontani '56 eszméjét
A kisebbik kormánypárt koszorúzása előtt Halda Alíz, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő emlékezett, aki a Nagy Imre-csoport tagjaként kivégzett újságíró-politikus Gimes Miklós menyasszonya volt 1956-ban. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: "Ma azokra kell emlékezni, akik kivívták a világ szabadságszeretőinek csodálatát, és akik életüket adták a szabadságért. Azok az eszmék, amelyekért ők küzdöttek, még ma is, nekünk is fontosak. Akik itt fekszenek, különböző helyről, különböző társadalmi csoportokból jöttek, de ugyanazért az eszméért haltak meg."
"Mi örököseiknek nevezzük magunkat, de vajon méltók vagyunk-e erre?" - mondta Kuncze. "Mert a rendszerváltást ugyan mi hajtottuk végre, de mit tettünk '56 legendás egységével? Hogy tehetik meg egyesek, hogy visszamenőleg megpróbálják megbontani ezt az eszmét? Akik ezt teszik, azok a jelent és a jövőt is megbontják" - tette hozzá.
Érthető azok indulata, akiknek derékba tört az életpályájuk '56 miatt, mert azt senki sem adhatja vissza, ezeknek az embereknek tisztelet jár - mondta a pártelnök, és hozzátette: azokat viszont megveti, akik játszanak ezekkel az érzelmekkel.
"Az emberek 1956-ban szabadságot, igazságosabb világot és méltó életmódot akartak maguknak" - mondta Hegyi Gyula újságíróknak, miután a szocialista országgyűlési frakció koszorút helyezett el a rákoskeresztúri köztemető 301-es percellájánál. Az ünnep a szabadságvágyról, az emberi szolidaritásról szól - tette hozzá a szocialista képviselő.
"Mi nem azt mondjuk, hogy 1956 csak baloldali forradalom volt, de nagyon sok baloldali résztvevője volt, akik emberséges, tisztességes, szociáldemokrata arcú szocializmust akartak, és mindenképpen Európában akartak gondolkodni" - mondta Hegyi.
Boross: "Egy meggyalázott, megalázott nemzet dühkitörése"
Magyarország ma már magáénak tudhatja a szabadságot, amelyért az 1956-os forradalom résztvevői küzdöttek - mondta Áder János újságíróknak azután, hogy a Fidesz-frakció koszorút helyezett el a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál csütörtökön. "Örülhetünk, hogy ma ünnepelhetünk, hiszen korábban nem mindig volt így, 1990 előtt ezt csak titokban lehetett megtenni. (...) Ma már a szabadságot Magyarország magáénak tudhatja, mivel 1990 óta független és szabad ország" - mondta. Áder János hozzátette: az 1956-os forradalom másik célkitűzése, a demokrácia is megvalósult, a demokratikus alapintézményeket az alkotmány rögzíti.
"1956. október 23-a egy meggyalázott, megalázott nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter csütörtöki beszédében a 301-es parcellánál. A 47 évvel ezelőtti eseményekhez az vezetett, hogy megsértették mindazt, amiből ez a nemzet ezer éven át építkezett - jelentette ki a volt miniszterelnök az MDF megemlékezésén.
"Évszázadonként egyszer mindig fellobbant a végtelen akarat, a nem mérlegelő és méricskélő, a realitásokkal nem számoló, de a magyar megmaradás parancsából következő nagy fellángolás, hiszen az volt 1848, a Rákóczi-szabadságharc és az volt 1956 is" - mondta. A politikus emlékeztetett arra, hogy a forradalom kitöréséhez hosszú folyamat vezetett. "1956. október 23-a nem azon a napon kezdődött. Előtte szétzúzták az egész magyar társadalom szövetét, elvették történelmi örökségét, szellemét és önérzetét meggyalázták" - közölte.
Boross Péter szerint az igazi történések akkor nem a parlamentben, hanem az utcán, a munkahelyeken és családi körben zajlottak.