'56 helyett a régi divat érdekli a diákokat

Míg a rendszerváltás környékén még különös érdeklődéssel fogadták a diákok az 1956-os eseményekkel kapcsolatos ismereteket, addig mára közönyösek és ellenszenvesek lettek a témával szemben - állítja a Történelemtanárok Egyletének elnöke. A tapasztalat az, hogy a tanulókat a politikatörténetnél jobban érdekli az, hogy a régi korokban hogyan öltözködtek, hogyan éltek az emberek.

A Történelemtanárok Egyletének (TTE) vezetője szerint nagyon más volt az 1956-os forradalom eseményeit tanítani a rendszerváltást megelőző néhány évben, mint most. Miklósi László az [origo]-nak azt mondta: a nyolcvanas évek végén '56-ról már lehetett beszélni, de azért még mindig tiltott gyümölcsnek számított. A diákok ennek megfelelően érdeklődve várták és hallgatták azokat a történelemórákat, amelyeken erről volt szó.

Miklósi állítása szerint mára gyökeresen megváltozott a helyzet. A diákok közönyösek 1956-tal szemben, és úgy érzik, semmi közük nincs az akkori eseményekhez. Sokszor már nemcsak közömbösen, hanem ellenszenvesen fogadják a témát. Mindez annak ellenére van így, hogy a tanulók többsége ma is a történelmet tartja az egyik legkedvesebb tantárgynak.

A TTE elnöke szerint a változás egyik oka az lehet, hogy a rendszerváltás után az '56-os szervezetekhez kötődő egyes személyek beszálltak az aktuálpolitikába. Ezek a személyek sokszor úgy nyilvánítottak véleményt, hogy az visszatetsző lehetett a kívülállók és így a fiatalok számára is - tette hozzá.

A korábban általános iskolákban tanító Miklósi elmondta: ő azzal próbálta felkelteni diákjai figyelmét, hogy megkérte őket, beszélgessenek el '56-ról idősebb családtagjaikkal, ismerőseikkel. Így ugyanis személyes történeteket hallhatnak, amelyek segítségével közelebb kerülhetnek a témához. A rokonoktól begyűjtött történeteket aztán megbeszélték az órákon is. Miklósi elmondása szerint a módszer működött: az egyéni történeteket be tudták illeszteni a történelmi események közé, és ezzel a diákok is érdeklődőbbek lettek.

A történelemtanár szerint emellett hasznos lehet, ha a diákok nemcsak a tankönyvben leírt eseményekkel találkoznak, hanem megismerkednek korabeli röplapokkal, fotókkal, filmekkel is. Erre elméletileg van, a gyakorlatban azonban ritkán adódik lehetőség, a kiegészítő elemek bemutatására ugyanis egyszerűen nincs elég idő - tette hozzá Miklósi.

Az [origo] kérdésére a történelemtanár elmondta: az általános tapasztalat az, hogy a diákokat kevésbé érdekli a magyar történelemtanítás gerincét képező politikatörténet. Ehelyett sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy egyes korokra milyen életstílus volt jellemző. Miklósi szerint a diákokat a politikatörténeti eseményeknél jobban érdekli például az, hogyan öltözködtek az emberek és hogyan teltek a mindennapjaik.

Az Oktatási Minisztérium szerint a TTE elnöke által vázolt problémán oktatásirányítási eszközökkel nem igazán lehet segíteni. Szentirmai László, a tanügyigazgatási főosztály vezetője az [origo]-nak azt mondta: tartalmi és nevelési kérdésről van szó. Szentirmai szerint ha megfelelő tartalommal és empátiával töltik fel az egyes iskolák a megemlékezéseket, akkor azzal közelebb vihetik a témát a diákokhoz.

A főosztályvezető hozzátette: egy 1994-es rendelet kimondja, hogy az iskoláknak a tanév helyi rendjében meg kell határozniuk az állami ünnepekről, köztük október 23-ról való megemlékezést. A szervezeti és működési szabályzatban a megemlékezések rendjét kell megjelölniük az egyes intézményeknek. Az OM emellett minden évben külön rendeletben hívja fel az iskolák figyelmét a nem állami ünnepnek számító eseményekre: a kommunizmus és a holokauszt áldozataira, valamint az aradi vértanúkra való megemlékezésekre.