Százmilliókat fizethet a főváros a forgalom miatt

Vágólapra másolva!
Sorra hozza a Fővárosi Bíróság az olyan ítéleteket, amelyek arra kötelezik a fővárosi önkormányzatot, hogy fizessen kártérítést, amiért a Lágymányosi híd megnyitása után a XI. kerület egyes részeire zúdult az autópályák forgalma. Legutóbb néhány hete ítéltek meg 11 millió forintot egy Egér úti ingatlan tulajdonosának. Ez azonban csak a kezdet: további 350-en nyújtották már be kártérítési igényüket. Ha ezekben az ügyekben is hasonló ítélet születik, a főváros összességében akár százmilliókat is fizethet.
Vágólapra másolva!

A főváros XI. kerületében található Egér út mellett lévő egyes ingatlanok tulajdonosai közel öt évvel ezelőtt indítottak pert a főváros ellen. Jogi képviselőjük, dr. Czirmes György ügyvéd az [origo]-nak elmondta: a tulajdonosok azt kifogásolták, hogy a Lágymányosi híd megnyitása után a környékre zúdult az autópályákról érkező forgalom.

A tulajdonosok szerint ezzel megváltozott, sokkal zajosabbá vált a lakókörnyezet, és jelentősen csökkent az ott lévő ingatlanok értéke. A főváros ellen indított eljárásokban ezért azt kérték a felperesek, hogy az önkormányzat térítse meg az ebből származó kárt.

Czirmes György nyolc tulajdonos jogi képviseletét látta el a bírósági eljárásokban. Eddig hat esetben született jogerős ítélet, és az ügyvéd állítása szerint a Fővárosi Bíróság ezek mindegyikében arra kötelezte a fővárost, hogy fizessen kártérítést az ingatlantulajdonosoknak. A bírósági eljárások során alkalmazott szakértők azt állapították meg, hogy a forgalomnövekedés miatt az ingatlanok értéke átlagosan 30 százalékkal csökkent - tette hozzá Czirmes.

Az FB ítélete szerint a fővárosnak ezt az összeget és kamatait meg kell fizetni a tulajdonosoknak. Ez azt jelenti, hogy ha egy ingatlan a forgalmi változások előtt 20 millió forintos értékkel bírt, akkor az önkormányzatnak most legalább hatmilliót ki kell fizetnie a tulajdonosnak.

Az ügyvéd közlése szerint legutóbb szeptember 12-én született ítélet az egyik ügyben. Az FB ekkor helybenhagyta korábbi határozatát, és arra kötelezte a fővárost, hogy közel 11 millió forintot fizessen az felperesnek. Mivel az írásos ítéletet egyelőre nem kapták kézhez a felek, ezért a tulajdonos még nem jutott hozzá az összeghez. Czirmes elmondása szerint ugyanakkor azon öt ügyfele, akik esetében korábban született meg a jogerős ítélet, már megkapták a pénzt a fővárostól.

Az ügyvéd szavaiból az derül ki: a mostani perek csak a kezdetet jelentették, és a budapesti önkormányzatnak több száz új eljárással kell szembenéznie. Az Egér úti ingatlantulajdonosok után ugyanis a szintén XI. kerületi Andor utca és az Etele út mellett lévő épületek birtokosai is perre készülnek. Czirmes György azt mondta: eddig mintegy 350 ingatlantulajdonos döntött úgy, hogy kártérítést kér a fővárostól.

Ezek az ügyek is évekkel ezelőtt kezdődtek, ítélet azonban még nem született egyikben sem. Először nyolc-tíz Etele úti és Andor utcai ingatlantulajdonos döntött a kártérítési igény benyújtása mellett. Akkor csatlakoztak hozzájuk tömegesen, amikor az igazságügyi szakértők az ő esetükben megállapították az átlagosan 30-35 százalékos értékcsökkenést. Czirmes György úgy véli, a bíróság ezekben az ügyekben is megítéli majd a kártérítést a tulajdonosoknak. Ha ez így lesz, akkor a fővárosnak akár több százmillió forint kifizetésével is számolnia kell.

A bírósági ügyekben két ügyvéd képviseli a fővárost. Egyikük Haszonicsné dr. Ádám Mária, aki az [origo]-nak elmondta: a folyamatban lévő perekben új stratégiát kívánnak alkalmazni. Azt próbálják majd meg bizonyítani, hogy a főváros nem járt el felróhatóan, és minden intézkedést szabályos építési engedélyek birtokában hajtott végre. A védekezés során felhasználják majd a Legfelsőbb Bíróság azon megállapítását is, amely szerint a felróhatóság hiányában nem lehet elmarasztalni egy önkormányzatot sem kártérítési ügyekben - tette hozzá Haszonicsné.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a felperesek arra hivatkoznak: a zajhatás miatt csökkent az ingatlanaik értéke. Haszonicsné szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy valóban csak ez állna az értékcsökkenés mögött. Ezért további kérdéseket tesznek fel a szakértőknek, amelyekkel azt firtatják, hogy egyéb tényezők nem játszhattak-e bele ebbe. A jogásznő szerint egyúttal vizsgálni kellene azt is, hogy az érintett utcák megfelelnek-e a zajhatások esetében előírt határértékeknek.

Pethő András