Lassú döntés várható a gyorsreagálású NATO-erőben való részvételről

Szerdán megalakult a NATO gyorsreagálású hadteste, amelyet öt napon belül a világ bármely pontján bevethetnek. A légi, szárazföldi és haditengerészeti egységekből álló erőt brit parancsnokság alá helyezik. Magyarországot egy század felderítő képviselné, ha a parlament is megszavazná. Erre azonban egyelőre kevés az esély, és ha nem sikerül úgy módosítani az alkotmányt, hogy a kormány a parlament nélkül is dönthessen az ilyen ügyekben, jó eséllyel lehet az afganisztáni és az iraki magyar misszió kiküldésekor tapasztalható belpolitikai csatározásokra számítani ebben az ügyben is.

Szerdán hivatalosan is felállt a NATO gyorsreagálású egysége. A kilencezer fős hadtestet öt napon belül a világ bármely részén bevethetik. Parancsnokává a brit Jack Deverell tábornokot nevezték ki, a szervezet hollandiai parancsnokságán tartott ünnepélyen.

A gyorsreagálású hadtest az első kombinált NATO-erő, amelyben mind a légierő, mind a szárazföldi egységek, mind pedig a haditengerészet képviselteti magát. A szervezet céljai szerint az új rugalmas és gyors erő kulcsszerepet játszik majd a terrorizmus elleni küzdelemben.

A hadtest teljessé 2006-ban válik, ekkor 21 ezer főből áll majd. A NATO-tagok rotációs rendszerben biztosítják hadtest személyi állományát, a katonák hat hónapos turnusokban cserélődnek majd.

A legnagyobb mértékben Spanyolország ad egységeket a hadtestbe. A 2200 katona mellé jelentős mennyiségű hadieszközt is küldenek, így hadihajókat, repülőgépeket, helikoptereket. Franciaország 1700, Németország 1100, az Egyesült Államok 300 emberrel, illetve utóbbi hajókkal és repülőgépekkel képviselteti magát. Az egység brit parancsnokság alatt lesz, a szárazföldi erők parancsnoksága pedig a törökökhöz kerül.

A hadtest első hadgyakorlatait Törökországban tartja, már a következő hónapban.

150 magyar felderítő menne

Magyarország egy századnyi (150 fő) jól kiképzett felderítőt ajánlott fel a gyorsreagálású hadtestbe - mondta el az [origo]-nak Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese. A kormány szerdán úgy döntött, a parlament felhatalmazását kéri, hogy a magyar katonák a gyorsreagálású hadtest részévé váljanak. Bocskai István elmondta, az lenne a legcélravezetőbb, ha a kormány a saját hatáskörében dönthetne erről a kérdésről, ám ehhez alkotmánymódosítás szükséges.

A katonák mandátumát azonban várhatóan nem kell majd előírt szolgálati idejük - hat hónap - letelte után újra a parlamentnek megújítani, hanem a Boszniában feladatot teljesítő békefenntartókhoz hasonlóan, egészen a NATO-küldetés végéig automatikusan cserélődnek. A honvédelmi tárca célja, hogy az eddigiekkel ellentétben ne a honvédség különböző egységeitől válasszák ki az embereket toborzással, hanem egy teljes századot jelöljenek ki a feladatra. Bocskai István szerint vagy az egri, vagy a szolnoki felderítő zászlóaljak közül kerülhetnek ki a NATO gyorsreagálású erők magyar katonái.

A magyar katonák, a többi NATO-taghoz hasonlóan, nem hagynák el jelenlegi állomáshelyeiket, ám ha szükséges, napokon belül a kijelölt gyülekezési körzetekbe utaznának, hogy bevethetők legyenek.

A főigazgató-helyettes elmondta, a felajánláskor az ország teljesítőképességéhez mérten igyekeztek megtenni a magyar ajánlatot, mivel a NATO-nak nem az a fontos, hogy minél nagyobb számú katonával vegyünk részt a missziókban, hanem az, hogy amit felajánlunk, arra bizton lehessen számítani.

A parlament beleegyezése bizonytalan

Ugyanakkor az még kérdés, hogy a parlament - ha a javaslat elébe kerül - megszavazza-e a 150 főnyi katona részvételét a NATO-küldetésben. Az ellenzéki pártok közül ugyan az MDF támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, ám a Fidesz szerint ráér később dönteni, mivel "nincsen kényszerhelyzetben Magyarország, hogy az Országgyűlés azonnal hozzájáruljon 150 fő felajánlásához a gyorsreagáló erőkbe" - közölte Simicskó István fideszes képviselő, aki szerint előbb az alkotmánymódosítás ügyét kellene rendezni.

Az alkotmánymódosítás szükségessége azt követően merült fel, hogy több NATO-felkérésnek is csak jelentős késéssel és heves belpolitikai viták után tudott megfelelni Magyarország. Ilyen volt az Afganisztánba küldött magyar orvoscsoport, illetve az iraki szállítózászlóalj esete. Jelenleg ugyanis az ilyen kéréseket csak parlamenti jóváhagyással lehet megoldani, ez azonban rendszeresen belpolitikai vitává fajul.

Ennek szükségességére George Robertson NATO-főtitkár is figyelmeztette Magyarországot. A főtitkár szeptember eleji budapesti látogatásakor a magyar kormányfő úgy vélte, még az ősszel sikerül megegyezni az ellenzékkel a kérdésben.

A tervezett módosítás értelmében a magyar fegyveres erők a kormány engedélye alapján vehetnének részt ENSZ-, EU-, EBESZ- vagy NATO-békefenntartói, illetve humanitárius akcióiban.

B. V.