A szegény országokban sok a munkanélküli, sok idejük van tévézni. A gazdag országokban több a szabadidő és a pénz, több jut aktív pihenésre. Magyarország köztes állapotban van: az emberek sokat dolgoznak, és maradék idejük java részét inkább a tévé előtt töltik - írja a Magyar Hírlap Falussy Béla az Életkörülmények, időfelhasználás, szabadidő című tanulmánya alapján, amelyben a kutató ismerteti a KSH-Eurostat közös vizsgálat eredményeit.
A vizsgálatban összehasonlították a román, az észt, a magyar, az angol, a finn, a svéd, a dán és a norvég nők átlagos napi időfelhasználását. Ennek alapján nálunk a legkevesebb a nők szabadon felhasznált ideje, vagyis a magyar nők töltik idejük legtöbb részét pénzkeresettel, háztartási munkával, tanulással, közlekedéssel.
A kutató szerint a jóléti államokban megéri a nőknek csökkentett munkaidőben dolgozni, de az alacsony magyarországi keresetek miatt a részidős foglalkoztatásból származó pénz többnyire csak a munkába járás rezsiköltségeit fedezné.
A szabadidő eltöltésénél külön kell választani a tévézést és az egyéb elfoglaltságokat, mint a társas kapcsolatok, olvasás, kirándulás, sportolás, mozi, színház. Minél magasabb egy ország általános jóléte, az emberek annál kevesebb időt töltenek a képernyő előtt.
Sok tévézés, kevés olvasás
A nyolc államban a tévénézési szokásokat is vizsgálták, e szerint a magyar nők szabad idejük 58, a férfiak pedig 54 százalékát töltik tévézéssel, megelőzve az összes vizsgált országot. A nyolc közül Norvégiában tévéznek a legkevesebbet, itt a nők szabad idejük 28, a férfiak pedig 37 százalékát töltik a doboz előtt.
Az olvasásra-tanulásra fordított idő rohamosan csökkent, míg 1963-ban a foglalkoztatott férfiak vasárnaponként átlagosan 66 percet töltöttek könyvvel vagy újsággal a kezükben, addig 2000-ben mindössze 35 percet, mi egy átlagos hétköznapon ma már csak 28 perc. Ugyanakkor a társadalom valamennyi rétegére vonatkozik, hogy a háztartások 13 százalékában egyáltalán nincs könyv, se Biblia, sőt még Júlia-regény sem.
A testedzésben javult a helyzet
A társas életre fordított idő hétköznapokon 1963 óta nem sokat változott 2000-ben a férfiaknál 37, a nőknél 25 perc volt, ugyanakkor a testedzés és fizikai pihenés területén már jobban állunk. Ezen a téren 1986 óta jelentős növekedés tapasztalható. A foglalkoztatott férfiak és nők vasárnaponként átlagosan 30-40 percet töltenek mozgással manapság. A kulturális intézmények vasárnapi látogatottsága 1993-ban volt mélyponton, akkor átlagosan tíz percet töltöttek ott az emberek fejenként, 2000-ben viszont már elértük az 1977-es színvonalrat - a fejenként 15 percet.
Azért választják sokan a tévézést, mert "Magányosak, nem tudnak mit csinálni, jobb híján tévéznek" - mondja Hammer Ferenc egyetemi oktató, aki ugyanakkor állítja, a fiatalabb korosztály kimutathatóan kevesebbet bámulja a képernyőt, mert nekik több az ismerősük, és könnyebben mozdulnak ki otthonról.
A rendszerváltozás óta többet nézünk televíziót, ami annak köszönhető, hogy bővült a kínálat, és sokakban még mindig dolgozik a tévé újdonságjellege - véli Gálik Mihály, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem oktatója, aki szerint az idősebbeknek ez továbbra is nagy szám, a tévével szemben nincsen alternatíva, és ez legalább tíz évig nem fog változni - írja a Magyar Hírlap.