Saját pénzüket követelik az adónyomozók

Három éve hiába várják készenléti díjukat az adónyomozók. Közel egymilliárd forintra lenne szükség, hogy a jogosan járó fizetéskiegészítésüket megkapják a Pénzügyminisztériumtól a rendőrséghez áthelyezett testület tagjai. A két intézmény nem tud megegyezni, hogy kinek kellene fizetnie, miközben a nyomozók munkaügyi perek sorozatát indították ellenük.

Az adónyomozók hiába várják már három éve készenléti díjukat. A fizetés mellé járó juttatás szerződésük szerint jár nekik, de egyelőre egyetlen fillért sem kaptak meg az illetményből. Bár a nyomozókat foglalkoztató Országos Rendőr-főkapitányságon senki sem kívánt hivatalosan nyilatkozni az ügyről, Tiborc János ezredes, a pénzügyi nyomozó hivatal vezetője elismerte az [origo]-nak, hogy "vannak igények, melyeket rendezni kell". "Ez egy teljesített szolgálat, amit ellentételezni kell" - tette hozzá, elismerve, hogy a nyomozók jogosan követelik pénzüket. Ugyanakkor nem kívánt részletekbe menően nyilatkozni, és arról sem szólt, hogy honnan teremthetik elő a nyomozókkal szembeni közel egymilliárd forintos tartozás fedezetét.

A kínos helyzet oka, hogy a pénzt senki sem tervezte kifizetni. Ennek hátterében az adónyomozók felügyeleti szervezetének megváltoztatása áll. Az adórendőrséget az Orbán-kormány idején alapították, az akkori ellenzék heves tiltakozásával. A Medgyessy-kormány végül nem oszlatta fel a testületet, de kiszedte az adónyomozókat a Pénzügyminisztérium felügyelete alól, és átirányította őket a rendőrséghez. Most a két intézmény egymástól várja, hogy a másik kifizesse az elmaradt készenléti díjakat.

Az adónyomozók több tucat munkaügyi pert indítottak már elmaradt járandóságuk miatt. Viszont eddig a bíróságokon sem tisztázták, hogy melyik intézménynek kellene fizetnie. Idén ősztől egyre sürgetőbb lett megoldást találni az adónyomozók követelésére, mert ez év végén a Pénzügyminisztérium esetleges fizetési kötelezettsége elévül. Vagyis 2004-től már csak a rendőrségen lehetne számon kérni a pénzt, ami sok aggódó adónyomozó szerint rontaná esélyeiket. Hiszen a rendőrség kötelékeiben csak egy éve szolgálnak, két évig a Pénzügyminisztérium nem fizetett nekik. Ezért több megyei igazgatóság teljes állománya adott be panaszt és kárigényt.

A Havaria Press hírügynökség és a Magyar Nemzet egyenesen az adónyomozók zendüléséről írtak. Tiborc János ezredes szerint ez nagyon erős túlzás, hiszen a zendülés katonai bűncselekmény, és egyetlen ilyen esemény sem történt. Szerinte ez egy belső ügy, amit "valahogyan majd rendezni fognak".

A két rendőröket tömörítő szakszervezet közül egyik sincs közvetlen kapcsolatban az adónyomozókkal, mert sem a Független Rendőrszakszervezet, sem a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) tagjai között nincs adónyomozó. Ennek ellenére zendülésről ők sem tudnak, és ilyen típusú erőszakos ellenszegülésről biztosan hallottak volna.

Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára az [origo]-nak azt mondta, hogy nagyon hosszú ideig tarthat, mire az adónyomozók megkaphatják a pénzüket. Az elmúlt években a tűzoltók veszélyességi pótlékát, a határőrök napidíját vagy a tiszti beosztásban dolgozó rendőr tiszthelyettesek beosztási pótlékát is csak hatalmas küzdelmek árán sikerült kizsarolni az államból. A jogos járandóságok kifizetéséhez látványos akciókra, demonstrációkra volt szükség. Bárdos szerint ez is hasonló szituáció, a vonakodó államot nagyon nehéz fizetésre bírni.

Az adórendőrök egyelőre nem léptek fel olyan szervezetten, mint említett kollégáik. Néhányuknak már több mint egymillió forinttal tartozik az állam.