Zárolták az autópálya-kezelő 4,2 milliárdját

Az ügyészség kezdeményezésére a bíróság zár alá vette az Állami Autópálya-kezelő Rt. 4,2 milliárd forintját. Az ÁAK panasszal él az intézkedés ellen, mert szerinte közpénzt nem szabad lefoglalni. Az ügyészség nem árulja el, hogy pontosan miért is zároltatták a pénzt. A K & H Bank brókercége még szeptember elején kérte, hogy vegyék zár alá az ÁAK 4,2 milliárd forintját, mert az a gyanú szerint bűncselekményből származik.

A Fővárosi Bíróság (FB) zár alá vette az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 4,2 milliárd forintját - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Borbély Zoltán elmondta: "Kezdeményeztük a pénz zár alá vételét és kérésünknek a bíróság helyt adott. További részleteket azonban a büntetőeljárási törvény miatt nem mondhatok."

Busch Béla, az ÁAK jogi képviselője - az MTI-nek megerősítve a Magyar Hírlap keddi számában megjelenteket - elmondta: a K & H brókercégénél történt sikkasztás nyomozását végző Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) pénteken úgynevezett biztosítási intézkedés keretében lefoglalt 4,2 milliárd forintot az ÁAK számláján. Megjegyezte: panasszal élnek a döntés ellen, mert közpénzt nem szabad lefoglalni.

Bush tájékoztatása szerint az ÁAK a K & H Equitiesnél lévő mind a 16 milliárd forintját visszakapta a Pannonplast-ügy után, sőt a beígért hozam felét, félmilliárd forintot is átutalt a brókercég. A pénz több részletben került a számlára, a rendőrség szerint az utolsó, június 23-án érkezett 4,2 milliárd forintot Kulcsár Attila mások - a Betonút Rt. - számlájáról utalta át az ÁAK-hoz - mondta a jogi képviselő.

Szeptember 9-én a K & H Bank arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a pénzintézet brókercége kérte az ÁAK egyik számláján lévő 4,2 milliárd forint zárolását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) másnap közleményében úgy fogalmazott: amennyiben a rendőrség a K & H Equities kérésére valóban kezdeményezi az ÁAK más bankoknál vezetett pénzeinek zárolását, úgy az ÁAK azonnali jogorvoslattal él az Országos Rendőr-főkapitányság esetleges intézkedései ellen, valamint jogos követelést támaszt a brókercéggel szemben.

A GKM érthetetlennek nevezte: milyen információk birtokában vagy vizsgálatok alapján gyanítja - két hónap elteltével - a brókercég, hogy a pénz bűncselekményből származik, és milyen alapon kéri a rendőrség intézkedését a pénz zárolásával kapcsolatban. Az ÁAK a tételes elszámolások felülvizsgálatára szólította fel a brókercéget, amely egyetértett vele, annak jogosságát az átutalás tényével elismerte. A GKM szerint így az autópálya-kezelő azt a gyanút, hogy a pénz esetlegesen bűncselekményből származik, magatartásával kizárta.