Az állami tízmilliárdok ellenére a múlté a vallási biznisz

Akár milliós állami támogatásokhoz juthatnak, illetve adó- és vámkedvezményeket kapnak még a legkisebb vallási közösségek is Magyarországon. Sokak szerint ezért szaporodik évről évre a kisegyházak és a sokszor misztikus elnevezésű vallási közösségek száma. Tomka Miklós szociológus szerint azonban a kis vallási közösségek össztaglétszáma 100-150 éve nem változik. Egyházat alapítani pedig már egyáltalán nem olyan jó üzlet, mint a rendszerváltás idején.

Ha Ön egyházat szeretne alapítani, nem kell mást tennie, mint kitalálni egy nevet, összegyűjteni száz támogató nyilatkozatot, írni egy alapszabályt és megválasztani a vallási közösség tisztviselőit. Ezután a helyileg illetékes bíróságnak mindenképpen be kell jegyeznie az egyházat. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szerint ugyanis bármilyen célból lehet egyházat alapítani. Az egyetlen megszorítás, hogy a hitelvek ne ütközzenek az alkotmányba.

Az APEH 2003. szeptemberi kimutatása szerint idén ismét jelentősen nőtt a bejegyzett egyházak száma. Míg tavaly 103 vallási közösség versengett az 1 százalékos adófelajánlásokért, addig idén ez a szám 116-ra emelkedett. A bejegyzett egyházak között olyan különleges nevű közösségek is szerepelnek, mint például a Csend Hangja Egyház, a Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet, vagy a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza.

Az elmúlt években mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor a bíróság visszautasított egy szabályos egyházalapítási kérelmet, méghozzá a szegedi prostituáltakét. Tomka Miklós szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint a hatályos törvények szerint azonban engedélyezni kellett volna ezt a kérelmet is, sok vallásban ugyanis volt szakrális prostitúció.

Bár a kisegyházak száma egyre növekszik, nem kell valamiféle ezoterikus befolyástól tartani a vallási életben - állítja Tomka. Szerinte ugyanis a kisegyházak tagsága 100-150 éve nem változik, tagjaik száma jelentősen nem nő. Ugyanakkor nagy körükben a fluktuáció, azaz a kisegyházak alapítói gyakran más, kis vallási közösségekből lépnek ki, hogy új felekezetet alapítsanak. Tomka szerint így a most működő kisegyházak mögött is csak néhány jelentősebb csoport áll csak.

Sokan úgy vélik, hogy a kisegyházak száma azért gyarapodik egyre jobban, mert jó üzlet egyházat alapítani. A bejegyzett egyházak ugyanis jelenleg két forrásból is jelentős pénzekhez juthatnak. Egyfelől többségük évről évre kap pénzt adófelajánlásokból. Idén minden korábbiaknál több pénzt ajánlottak fel az adózók az egyházaknak: a 116-ből 113 közösség osztozhatott a 2,99 milliárd forinton. Igaz, ennek közel kétharmadát, 1,8 milliárdot a Magyar Katolikus Egyház, 598 milliót a Magyarországi Református Egyház, 192 milliót pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház kapott. A fennmaradó 110 közösség így az adfófelajánlások alig több mint 13 százalékán (390 millió forinton) osztozott.

Ehhez a pénzhez még jelentős - idén 7 milliárd forintos - állami kiegészítés is járul, az 1 százalékos felajánlások arányában. A Pénzügyminisztérium adatai szerint azonban az egyházak támogatása még ennél is jóval nagyobb összeg. A hitélet támogatására és egyházi rekonstrukciós célokra összesen 18,1 milliárdot fordít idén az állam, a volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére pedig 14,1 milliárdot költenek. Ezen kívül további 50 milliárdot kapnak azok az egyházak, amelyek közfeladatot látnak el, például iskolát, kórházat vagy öregek otthonát üzemeltetnek.

Emellett az egyházak adó-, vám- és járulékkedvezményeket is élveznek. Lelkészeik például féláron utazhatnak (egy vallási közösség akár minden tagja is lehet lelkész), minden tárgy, amely istentiszteleti célokat szolgál, vám- és adómentes. Az egyházaknak sem gépjármű-, sem helyi adókat nem kell fizetniük.

Tomka ennek ellenére az [origo]-nak azt mondta: "az 1990-es évek első felében számított jó üzletnek egyházat alapítani, ma már nem". Szerinte régebben voltak olyanok, akik ebből tartották fenn magukat, jelenleg azonban már erre nem elegendőek a kedvezmények. Bár az egyházak nagy többsége (a 116-ból 85) milliós állami támogatást kap, néhány kisegyház eleve csak pár százezer forinthoz jut: vagy azért, mert kevesen ajánlják csak fel adójuk egy százalékát a javukra, vagy azért, mert a felajánlók személyi jövedelemadója kevés.

A jelenlegi rendszer azért alakult ki, mert az 1940-es évektől az állam működésképtelenné tette az egyházakat. Ezt kompenzálja az állami kiegészítő támogatás. Rendszeresen felvetődik ugyan a kiegészítő támogatás megszüntetése, ez azonban máig nem történt meg. Bár a kormány álláspontja szerint is csak átmeneti a jelenlegi szabályozás, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága a múlt héten bejelentette, hogy a rendszer 2004-ben még biztosan megmarad, csak utána képzelhető el változás.

Az állam mellett a hívők is adakozhatnak

A mostani rendszeren azonban nehezen lehet majd változtatni. Többször felmerült már, hogy 3-4 százalékra emelik az adófelajánlások mértékét, ez azonban nem jelentene elegendő kiegészítést. Magyarországon ugyanis csak a társadalom kevesebb mint fele (4,4 millió ember) személyijövedelemadó-köteles, azaz meglehetősen kevés támogatáshoz jutnak ebből a forrásból az egyházak. Ráadásul az adófelajánlásra máig nem szoktak rá az emberek, pedig a rendszer már 1997 óta működik: idén 635 ezren, azaz az adózók kevesebb mint 15 százaléka ajánlotta fel adója 1 százalékát valamilyen egyháznak.

Az egyházaknak nyújtott állami támogatásokkal azonban több gond is van. Tomka szerint például az egyházak túlságosan is az állami támogatásokra hagyatkoznak, bár egyáltalán nem egyértelmű, hogy jár nekik állami pénz. Mint mondta, "fontos ugyan az egyházak által megtestesített történelmi identitás, azonban kérdés, hogy mekkora támogatásra jogosultak ez alapján". A szociológus szerint ráadásul felvetődik az a kérdés is, hogy jogosan jár-e az egyházaknak pozitív megkülönböztetés más közhasznú társulásokkal, így a civil szervezetekkel szemben.