Csak költözésre kényszeríti a sok rendőr a bűnözőket

Ellepték az utcákat és a tereket a rendőrök július óta. Rengeteg az igazoltatás és a motozás. Előfordul, hogy egy embert egy nap többször is ellenőriznek a járőrök. Huszonéves fiatalok és kerékpárosok is egyre gyakrabban alanyai valamilyen rendőri intézkedésnek. Szakértők szerint a fokozott rendőri jelenlét a bűnözés ellen önmagában nem sokat ér, mert a bűnözők új helyeket találnak maguknak, ahol folytathatják tevékenységüket. Az pedig csak rontja a rendőrség megítélését, hogy sokan úgy érzik, ok nélkül botlanak állandóan ellenőrzésbe.

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány június végi kinevezése óta ellepték az utcákat és tereket a rendőrök. Július óta gyakorlatilag nem lehet olyan úgy végigmenni a belváros utcáin, hogy az ember ne botlana járőrökbe, ellenőrzésbe.

Kiss András alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) akcióosztályának vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy "a közterületi jelenlét duplájára, egyes helyeken pedig háromszorosára nőtt július óta". Az utcai járőrök száma most eléri a 250-et. Jelentősen fokozódott a pályaudvarok és a belváros rendőri ellenőrzése is. Kiss szerint azért jött létre külön akciócsoport a belvárosban, illetve a Nyugati és a Keleti pályaudvaron, mert ezeken a helyeken rendkívül sok bűncselekményt hajtanak végre. Szintén újdonság, hogy a belvárosban négy, a Nyugatinál pedig 2 civil ruhás rendőr teljesít szolgálatot éjjel-nappal.

Kiss szerint az utcai létszám növelése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mint mondta, a fokozott rendőri jelenlét már önmagában is visszatartó erő lehet. Az elmúlt két hónap rendőri intézkedéseinek köszönhetően pedig ma már az is előfordul, hogy a belvárosban vagy a Nyugatiban egy napon egyetlenegy bűncselekményt sem követnek el - állítja Kiss. Az intézkedés sikere miatt hamarosan hasonló akciócsoportokat hoznak létre Budán is, például a Vérmezőn, a Moszkva téren és Déli pályaudvarnál.

A szakértők azonban úgy vélik, a több utcai rendőr csak az emberek megnyugtatására jó, a bűnözés elleni hatékony fellépéshez azonban ennél jóval több kell.

Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet büntetőjog-tudományi osztályának vezetője az [origo]-nak elmondta: a tapasztalatok szerint a fokozott rendőri jelenlét önmagában még nem javítja a közbiztonságot. Példaként egy 1970-es években, az Egyesült Államokban lévő Kansas Cityben végzett kutatást említett. A felmérés során a várost kettéválasztották egy képzeletbeli vonallal. Az egyik oldalon fél évre megduplázták, míg a másikon megfelezték az utcai rendőrök számát. A bűnözés azonban egyik városrészben sem változott semmit, mert a bűnözők az adott városrészben is könnyen találtak maguknak új területeket.

"A mechanikus intézkedések önmagukban nem vezetnek előre. Attól, hogy az osztályvezetők, főosztályvezetők és a rendőrfőkapitány is az utcán van, még semmi nem változik" - vélekedett Finszter. Az osztályvezető szerint ugyanis az ilyen intézkedések nem számolnak az áthelyeződéssel. Ennek lényege, hogy a bűnözők a fokozott rendőri jelenlét elől eltűnnek ugyan, de csak arra az időre, amíg nem találnak új, megfelelő helyeket, ahol folytathatják korábbi tevékenységüket.

A rendőrség 1988-89-ben például Finszter szerint úgy próbált védekezni az egyre szaporodó Váci utcai pénzváltók ellen, hogy kiadták a jelszót: "Mindenki a Váci utcába". Ettől kezdve rengeteg járőr kezdett dolgozni a sétálóutcában, esetenként pedig még osztályvezetők is a helyszínen tartózkodtak. A probléma azonban semmit nem változott. Nem sokkal ezután ugyanis a valutázók ismét megjelentek, méghozzá nem is túl messze, hanem a szomszédos Petőfi Sándor utcában.

Kiss András szerint azonban ettől nem kell tartani. A BRFK ugyanis olyan helyeken növelte most a rendőri jelenlétet, ahol a tömegben elkövetett bűncselekményekre specializálódott bűnözői csoportok dolgoznak. Kiss úgy vélte, hogy a belvárosban és a pályaudvarokon dolgozó bűnözők nem tudnak majd új helyeket találni maguknak. Azt pedig a kerületi bűnözési statisztikákon figyelemmel lehet kísérni, ha a fokozott rendőri jelenlét miatt belső területek felé vándorolnának a bűnözők. Az alezredes szerint ez ellen hatékony védelmet nyújt majd az egyre több helyen kiépülő térfigyelő rendszer és az október 1-től induló 30 fős URH-s járőrszolgálat, amely az egész várost ellenőrizni tudja.

A térfigyelő rendszer célja éppen az, hogy a bűnözőket kiszorítsák a közterületekről. A rendszer hatékonyságát azonban gyakran megkérdőjelezik, mert a bűnelkövetést hatékonyan nem tudja visszaszorítani. Sokszor csak annyit ér el, hogy a bűnözők egyik kerületből a másikba vándoroljanak.

Finszter szerint azonban "csak átfogó stratégia segíthet a bűnözés visszaszorításában". Az amerikai Minneapolisban például úgy sikerült visszaszorítani a bűnözést 1998-ban, hogy feltérképezték az úgynevezett "forró pontokat", a bűnözés által leginkább érintett területeket, és ezeken a helyeken fokozták a készültséget. "Meglepően jó eredményeket értek el" - mondta az osztályvezető.

Magyarországon ilyen felmérés eddig nem nagyon készült. Bár 2000-2001-ben az Országos Kriminológiai Intézett munkatársai feltérképezték a forró pontokat három budapesti kerületben (az V., a IX. és a XXII. kerületben), Finszter szerint ez nem befolyásolta a rendőrség munkáját. "Nem tudok róla, hogy ez a felmérés bármilyen változást hozott volna a kerületi kapitányságok szolgálatszervezésében" - mondta.

Finszter szerint, ha a BRFK "csak a láthatóságot növelte, annak a bűnözésre nem lesz jó hatása". Persze - mint mondta - a bűncselekményeknek leginkább kitett emberek, így az idősek és a nők számára jólesik a rendőrök látványa. Finszter szerint azonban a lakossági népszerűségért tett akció is kétélű fegyver, ugyanis azok a fiatalok, akiket napjában akár többször is megmotoznak a rendőrök, "pipák lehetnek".

Sáling Gergő