Félszáz éve nem volt ekkora aszály

Félszáz éve nem volt az ideihez fogható aszályos év - jellemezte az idei szárazságot a földművelési tárca egy illetékese. A károkat egyelőre még becsülni sem lehet, de az biztos, hogy a búza felvásárlási ára radikálisan nőtt, és hogy eddig 60 milliárd forintot különítettek el a károk enyhítésére. Az biztos, hogy a szárazságok miatt változtatni kell a mezőgazdaságon, de jelentősebb szerkezetváltásra nincs szükség - áll az elfogadás előtt álló aszálystratégiában.

"Az elmúlt néhány esztendő is elég száraz volt, de utoljára 1952-ben volt az ideihez hasonló aszályos év - jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium termelési ágazatok főosztályának vezetője, Székely Bertalan. Az áprilistól kezdődő tenyészidőszakban, amikor a növények fejlődéséhez szükség van a létfontosságú vízre, alig esett pár csepp eső (160-180 milliméter csapadék hiányzik), ráadásul ez a szárazság kánikulai hőséggel párosult.

A minisztérium megbízásából a Szent István Egyetem kutatói aszálystratégiát dolgoztak ki, amelyet már társadalmi vitára bocsátottak. Víztakarékos talajművelés, a téli csapadék tárolása, megfelelő, jó minőségű vetőmagok hasznosítása, növényvédelem, szárazságtűrő magyar fajták termelése - többek között ezeket javaslatokat fogalmazza meg a tanulmány az aszály ellen. Összességében azonban jelentősebb szerkezetváltásra nem kell számítani a magyar mezőgazdaságban, mivel döntően szárazságtűrő növényeket termesztünk - mondta a főosztályvezető, aki nem tartja valószínűnek, hogy egyes fajok termesztésével az aszályok miatt leállnának Magyarországon.

Az öntözött mezőgazdasági területek aránya csupán 2-3 százalék körüli: mindössze 140 ezer hektáron folyik öntözés, pedig ennek közel kétszeresére van öntözési engedély. Azokon a helyeken, ahol öntöztek (például kertészetek), ott jó termésátlagokat produkáltak, ahol viszont nem volt erre lehetőség, ott pedig katasztrofálisat.

Az idei évben a tavalyi száraz évhez képest is 25-30 százalékkal rosszabb volt a gabona termésátlaga. Ilyen ingadozás elő szokott fordulni, de már a tavalyi hozam is elég alacsony volt - jelentette ki Székely Bertalan. A visszaesésért agrotechnikai hiányosságok is okolhatóak, így a nem megfelelő tápanyag és talajművelés, a rossz minőségű vetőmag, az elégtelen növényvédelem. A rossz hozamok miatt 30-40 százalékkal növekedett a gabonapiacokon a búza felvásárlási ára, amely miatt a pékek ötödével növelnék a kenyér árát.

A szárazság miatt az ország több területén kellett időleges vízkorlátozásokat bevezetni, elsősorban az Alföld egyes részein - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízgazdálkodási főosztály vezetője, Vaszilievits Sömjén György, aki hozzátette: számos intézkedéseket tettek az aszály okozta károk megelőzésére, illetve enyhítésére. Így például tározókat és csatornákat töltöttek fel még az év eleji csapadékosabb időben, duzzasztókat helyeztek üzembe. Szintén a szárazság elleni védekezésnek tekinthető az, ha nagy vízigényű növények helyett szárazságtűrő fajtákat termesztenének - mondta a főosztályvezető.

Még nem lehet megmondani, hogy a szárazság mekkora kárt okozott, ehhez meg kell várni többek között a kukorica betakarítását - mondta Székely Bertalan. Júliusban már százmilliárdos károkról lehetett hallani, július közepén pedig a kormány 60 milliárd forint elkülönítéséről döntött a mezőgazdasági termelők számára az aszály okozta károk enyhítésére: 50 milliárd forint kedvezményes lejáratú hitelre, és 10 milliárd forintot pedig vissza nem térítendő támogatásra."

A szinte példa nélküli aszály nem csak a tavak és folyók vízszintjére, hanem a felszín alatti vizekre is hatással van: a Duna-Tisza közi hátságon a talajvízszint több méterrel csökkent. A vízzáróréteg alatti vizekre viszont az aszály nincs jelentős hatással.