A jogvédők kritizálják a magyar idegenrendészetet

A terrorizmus elleni harctól félti az emberi jogokat az Amensty International (AI). E harc nevében ugyanis sok ország olyan törvényeket fogadott el, amelyek többek között korlátozzák a szólásszabadságot, és lehetővé teszik emberek tárgyalás és vádemelés nélküli bebörtönzését. Emellett a sajtóban nagy nyilvánosságot kapott konfliktusok mellett a kevésbé ismertekre is szeretné felhívni a figyelmet az emberi jogi mozgalom. Magyarországon a cigányok megkülönböztetését, a rendőri visszaéléseket a túl szigorú idegenrendészeti szabályokat ítéli el a szervezet 2002-es jelentése.

A jelentés Magyarországról szóló részében a rendőrségi bántalmazásokat, és a romák diszkriminációját emelik ki, valamint a menedékkérőket érintő új, jogaikat és védelmüket veszélyeztető jogszabályokat. A dokumentum külön kitér a tavalyi gyöngyösi kórházban történt roma-rendőr verekedésre, és az ügy több mozzanatát is részletesen ismerteti.

Az irat készítői hivatkoznak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Magyarországról szóló jelentésére, amely szerint Magyarországon nincsen olyan átfogó törvényi erejű intézkedés, amely védene a - főleg a romákat érintő - diszkrimináció ellen.

Az ENSZ-bizottság szerint túl sok roma van börtönben, gyakran érik őket - és más őrizetbe vett személyeket is - rendőri bántalmazások. Gondot jelent az is, hogy akár 72 óráig is őrizetben lehet valakit tartani - állapítja meg jelentés, amely azt is kifogásolja, hogy az őrizetbe vett személyek nehezen léphetnek kapcsolatba családjukkal, ügyvédjükkel. Az ENSZ-bizottság ezért javaslatot is tesz egy diszkriminációellenes intézkedés meghozatalára, és több, a büntetőeljárással kapcsolatos változtatásra - ismerteti az AI jelentése.

A jelentés szerint a menedékkérőkre vonatkozó, januárban életbe lépett jogszabályok újabb korlátozásokat jelentettek. A jogvédő szervezet megemlíti, hogy ugyanaz a BM-hivatal hoz határozatot a menedékkérelmekről első és másodfokon is, ráadásul ugyanez felelős az idegenrendészetért is. A szervezet problémásnak tartja azt is, hogy a hivatal idegenrendészeti hatásköre elsőbbséget élvez a menedékjogi hatáskörrel szemben. A menedékkérőt így akkor is ki lehet utasítani az illegális határátlépésre hivatkozva, ha ő önként jelentkezett a magyar hatóságoknál, hogy menedéket kérjen.

Az új szabályozás szerint az idegenrendészeti hatóságnak már nem kell beszereznie a menekültügyi hatóság véleményét, mielőtt döntést hozna a menedékkérő visszaküldéséről. Ennek eredményeként az új szabályozás életbe lépését követő első hónapokban a menedékkérőket az fenyegette, hogy visszaküldik őket azokba az országokba - például Irakba -, ahonnan menekültek. A hatóságok így nem annak alapján döntöttek a menedékkérők visszaküldéséről, hogy azokat személyesen mekkora veszély fenyegeti, hanem egyszerűen az adott országra vonatkozó belső iránymutatásokat vették figyelembe.

Nehezebbé vált az is, hogy a jogi képviselők felvegyék a kapcsolatot a menedékkérőkkel. A miniszteri rendelet szerint ugyanis csak azok a jogászok állhatnak kapcsolatban a fogva tartott személyekkel, akik legalább szóbeli meghatalmazást kapnak tőlük. Szeptemberben ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság és egy helyi emberi jogi szervezet munkatársai korlátozott lehetőséget kaptak arra, hogy bejussanak a fogdákba, és így a menedékkérők jogi segítséget kérhessenek tőlük.