Másfél éve képtelenek ÁSZ-alelnököket választani a pártok

Másfél éve nem tudnak dönteni a pártok az Állami Számvevőszék alelnökeiről, noha a szervezet hatásköre azóta jelentősen kibővült. A 2001-ben megüresedett posztokra az MSZP az ÁSZ vezetői közül jelölne valakit. A Fidesz ezt nem támogatja, jóllehet saját jelöltet nem nevezett meg az alelnököket kijelölő bizottság keddi ülésén. Szili Katalin házelnök tarthatatlannak nevezte ezt az állapotot.

Továbbra sincsenek jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2001 augusztusában illetve novemberében megüresedett alelnöki helyeire. A parlament ÁSZ-alelnököket kijelölő, 2001 szeptemberében létrehozott eseti bizottságának keddi ülésén megint nem sikerült megegyezniük a pártoknak a jelöltek személyéről - mondta az [origo]-nak Kovács Tibor, a testület MSZP-s elnöke.

Az elnök tájékoztatása szerint pártja az ÁSZ vezetői között több olyan személyt is talált, aki alkalmas lehet a feladatra. Őket azonban a fideszes bizottsági tagok nem támogatták, ugyanakkor saját jelöltet sem neveztek meg. A bizottsági elnök szerint az ellenzéki párt ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül megnevezik azokat a személyeket, akiket támogatnának.

Az alelnökjelölteket kijelölő eseti bizottság még 2001-ben jött létre, miután az ÁSZ korábbi alelnökei közül az egyiknek augusztusban lejárt a mandátuma, a másik pedig betöltötte a visszavonulási korhatárt - a 70. életévét. 2001 novemberében Kovács Árpád ÁSZ-elnök azt mondta az [origo]-nak, hogy nagyon jó lenne, ha nem kellene az Állami Számvevőszéknek alelnökök nélkül működnie, de rövid távon ez nem okoz különösebb problémát. Az elnök akkor azt is elmondta, hogy számos munkatársát alkalmasnak találja a tisztség betöltésére.

A hosszú ideje húzódó döntés miatt Szili Katalin házelnök levélben fordult az eseti bizottsághoz, tegyenek valamit, mert szerinte tarthatatlan, hogy ennek a fontos intézménynek ilyen régóta nincsenek alelnökei. A házelnök szerint azért is lenne sürgős az alelnökök kinevezése, mert az EU-val való kapcsolattartás és az üvegzseb-törvények miatt megnőttek az ÁSZ feladatai és bővült hatásköre is.

Ahhoz, hogy legyen alelnökjelölt, kétharmados egyetértés szükséges a bizottságban, majd az ott elfogadott jelöltről a parlament is szavaz. A kétharmados többséget ott is meg kell szereznie a jelöltnek, hogy kinevezhessék ÁSZ alelnöknek.