A szakértők szigorítanák a büntetőpontrendszert

Minden hibája és eredménytelensége ellenére is szükség van a 2001-ben bevezetett közlekedési büntetőpontrendszerre - állítják az [origo] által megkérdezett szakértők. A szakemberek szerint nem magával a rendszerrel, hanem a szigorral, a rendőri ellenőrzéssel és az autósok magatartásával van a gond. A három érintett minisztérium képviselői külső szakértőkkel együtt kedden tanácskoznak arról, milyen változtatásokra van szükség.

Három minisztérium - a belügyi, az igazságügyi és a közelekedési tárca - képviselői mellett rendőrök, közlekedési szakemberek és a parlamenti pártok politikusai is részt vesznek azon a keddi egyeztetésen, amelyet a Belügyminisztériumban tartanak a közlekedési büntetőpontrendszer esetleges átalakításával kapcsolatban.

A tanácskozáson részt vevő mintegy negyven szakember a 2001. január elsején bevezetett rendszer tanulságait foglalja össze, és javaslatokat tesznek majd az átalakításra is. Várhatóan többen felvetik majd a rendszer megszüntetését is. Az MSZP ugyanis már egy márciusi frakcióülés után közölte, hogy kezdeményezi a kormánynál, szüntesse meg a drága és eredménytelen pontrendszert.

A kora estig elhúzódó egyeztetés zárt ajtók mögött zajlik, az érintett minisztériumok képviselői pedig előzetesen nem nyilatkoztak arról, hogy milyen álláspontot fognak képviselni. A Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője, Holló Péter szintén részt vesz a BM-ben zajló tanácskozáson. Holló az [origo] rendelkezésére bocsátotta előadásának szövegét, amelyből az derül ki, hogy a pontrendszert semmiképpen sem szabad elvetni, igaz, szükség van az átalakítására.

2001-ben megtört a javuló trend - egyre több a súlyos baleset

A szakember szerint a pontrendszert "felpuhított" változatban vezették be, és így teljesen hatástalannak bizonyult: semmilyen visszatartó erőt nem jelentett az autósok számára. Sőt, az elmúlt két év adatai szerint 2001-ben és 2002-ben megtört a közlekedésbiztonság tíz évig tartó javulása. Holló rámutat arra is, hogy elsősorban a lakott területen kívüli közlekedésben romlott a helyzet, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy felemelték a sebességhatárokat.

A szakember elemzéséből az derül ki, hogy nem a büntetőpontokkal van a baj: ez a rendszer ugyanis a legtöbb országban kiválóan működik. Magyarországon azonban egyelőre gondok vannak a közlekedők magatartásával, a magyar autósok ugyanis kevésbé tartják be a szabályokat, mint az EU-országokban közlekedők.

Holló szerint a megfelelő pontrendszer alapja, ha a pontszámok arányban vannak a szabálysértés súlyosságával és veszélyességével. Emellett fontos, hogy érthető és átlátható legyen a rendszer, valamint a visszaesőket egyre súlyosabb szankciókkal büntesse. Nem nélkülözhető természetesen az intenzív rendőri ellenőrzés sem - teszi hozzá Holló. A szakember Franciaországot hozza példának, ahol az 1992-ben bevezetett rendszer hatására négy évvel később 9083-ról 8080-ra csökkent a halálos balesetek száma.

Az elemzés szerint a romló hazai helyzet egyik oka, hogy Magyarországon a rendőrök felszereltsége és a forgalmi ellenőrzések intenzitása is elmarad a nemzetközi szinttől. Ahhoz például, hogy sebesség-ellenőrzésben elérjük az ausztriai szintet, hatszor annyi traffipax-berendezésre lenne szükség, mint amennyi a rendőrségnek van.

Holló Péterhez hasonló véleményen van Major Róbert, a Rendőrtiszti Főiskola Közlekedésrendészeti Tanszékének helyettes vezetője, aki szerint a kudarc oka a visszatartó erő hiányában keresendő. Major az [origo]-nak elmondta: a jelenlegi rendszer eredménytelenségét az is jelzi, hogy a két év alatt mindössze egy ember gyűjtötte össze a jogosítvány elvesztését kiváltó 18 büntetőpontot. A szakember is tartja magát ahhoz, hogy a rendszert hibái ellenére nem szabad megszüntetni, a szigorításra ugyanakkor mindképpen szükség van.

Major a német példát tartja iránymutatónak: elmondása szerint Németországban teljesen objektív alapon osztják ki a büntetőpontokat. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok nem mérlegelnek: ha valaki elkövette a közlekedési szabálysértést vagy bűncselekményt, mindenképpen megkapja a pontot, hiába hivatkozik arra, hogy munkába sietett, vagy hogy a feleségét vitte szülni.

A Belügyminisztérium jogi főosztályának munkatársa már a parlament rendészeti bizottságának egyik februári ülésén közölte, hogy a kormány szigorítani fogja a közlekedési szabálysértések jogszabályi megítélését, illetve büntetését. Harsányi Zsolt akkor elmondta: több olyan szabálysértésért is súlyosabb pontbüntetést kaphatnak az autósok, amely korábban nem szerepelt a szabályozási listán. Így például a piros lámpajelzésen való áthaladásért, a rendőri jelzés figyelmen kívül hagyásáért, a biztonsági öv, a bukósisak vagy a biztonsági gyermekülés használatának elmulasztásáért 3-3 pontot, a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használatért 2 pontot adnának.

Pethő András