Szent Sebestyén és kakecolás az iraki vitában

Időhúzással vádolja az ellenzéket a kormány az iraki misszió ügyében. A parlament kedden folytatott félnapos, durva megjegyzésektől sem mentes vitát a kérdésről, melynek során az SZDSZ-es Mécs Imre kakecolással és szarrágással is megvádolta az MDF-et és a Fideszt. A két ellenzéki párt ezt visszautasította, és kitart amellett, hogy nemzetközi felhatalmazás nélkül nem járul hozzá magyar békefenntartók Irakba küldéséhez, jóllehet a humanitárius és újjáépítési segítséget támogatják. A kormányoldal szerint illúziókeltés a nemzetközi felkérésre várakozni.

Az ellenzék kitartott álláspontja mellett - hogy magyar katonákat katonai feladattal csak nemzetközi felkérésre küldjünk Irakba - az iraki magyar misszióról szóló határozati javaslat parlamenti vitáján kedden. A fideszes felszólalók, így többek között Németh Zsolt és Demeter Ervin is azt hangoztatta, az ellenzék támogatja, hogy Magyarország részt vegyen az iraki újjáépítésben és a humanitárius segítségben, de azt már nem, hogy katonai feladattal küldjünk katonákat nemzetközi felkérés nélkül. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a "gyengécske határozattervezet" Szent Sebestyénhez hasonlóan "ezer sebből vérzik".

Az ellenzék a katonai egységek küldéséhez csak nemzetközi felhatalmazás esetében járulna hozzá, amit azonban a kormánypárti politikusok szerint hiába várunk. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke szerint illúzió, illúziókeltés a nemzetközi felhatalmazásra való várakozás, és fontosabb, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal, most gyorsan reagáljon Magyarország.

A kormánypárti politikusok többek között időhúzással vádolták az ellenzéket, Mécs Imre (SZDSZ) egyenesen "szarrágásnak" nevezte az MDF és a Fidesz tevékenységét. A durva kifejezésért utólag elnézést kért. A kormánypárti politikusok Magyarország nemzetközi hírnevének megőrzésével is a határozat elfogadása mellett érveltek, ahogy e mellett sorakoztatták fel a nemzeti politikai és gazdasági érdekeket, a magyar katonák más NATO-tagok katonáival való együttműködésének fontosságát, a következetes külpolitikát és a magyar katonák becsvágyát.

Az ellenzéki hozzáállást számos kritika érte, Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint például az az ellenzéki vélemény, hogy ne küldjünk katonai céllal katonákat, csak humanitárius segélyt az olyan, mintha "más dárdájával vernénk a csalánt" utalva arra, hogy az ENSZ BT április 30-i 1472-es határozatában sürgeti a humanitárius segélyek, valamint az ENSZ és más szervezetek munkatársainak védelmének biztosítását. Az ellenzék erre azzal felelt, hogy az érintett felek kifejezés a háborúban részt vevő államokra vonatkozik, amit a kormány nevében Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára is elismert, megjegyezve, hogy azért ez kiterjeszthető más államokra is, például Magyarországra.

Az ellenzéki kifogások között a nemzetközi felkérés hiánya mellett szerepelt, hogy a misszió költségeiről szóló különböző beszámolók között közel nyolcvanmillió forintos eltérés van, ami a kormányoldal szerint nem jelentős eltérés a küldetés négy és fél milliárdos költségvetéséhez mérten.

A módosított javaslatot elveti, a régit megtartja a kormány

A kormány eredetileg egy héttel ezelőtt szerette volna vitára bocsátani a magyar katonák Irakba küldéséről szóló 3814-es számú javaslatot, ám az ellenzék nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól és soron kívül napirendre tűzzék a kérdést. Az indítványt végül az ellenzéki kifogásoknak megfelelően módosították, jóllehet a kettébontott és a szövegében is megváltoztatott javaslat csupán egyik felének napirenden kívüli szavazását támogatta az ellenzék hétfőn, amit végül mind a négy párt megszavazott. Ez az iraki békefenntartásban részt vevő országok számára a légtér megnyitásáról és az utak, vasútvonalak, repülőterek használatáról szólt.

A másik, a magyar kontingens kiküldéséről szóló - 3883-as - határozati javaslat soron kívüli napirendre tűzését elutasította az ellenzék hétfőn.

A vita vége felé Keleti György (MSZP) azt javasolta, hogy vonják vissza a 3883-as számú határozatot, és helyette módosítsák a 3814-est, hogy időt nyerjenek. Keleti érvelése szerint ugyanis, ha a házszabálynak megfelelően megvárják, amíg általános vitát folytathatnak a 3883-as javaslatról, akár három hét is eltelhet. Iváncsik Imre államtitkár a vita végén közölte, Keleti javaslatának megfelelően a kormány visszavonja az egyhetes egyeztetést követően létrejött újabb határozati javaslatot, és a régi módosítását kezdeményezi időnyerés céljából. A javaslat részletes vitájára így már a jövő hét kedden sor kerül.