Graffitimentesítő akció indult

Vágólapra másolva!
Graffitimentesítő programot indított a Budapesti Városvédő Egyesület. A városvédők a falak megtisztítását, megfigyelését és a vonatkozó jogszabályok szigorítását követelik. A javaslatok egy részét még a rendőrség szakértője is túl szigorúnak tartja, a graffitisek pedig egyszerűen értelmetlennek.
Vágólapra másolva!
Forrás: ORIGO
Forrás: ORIGO

A Budapesti Városvédő Egyesület néhány hónapja indította el anti-graffiti akcióját. A városvédők a program keretében nem csak a falfirkák eltávolítását szeretnék elérni; védett területek kialakításával és megfigyelésével, a jogi szankcionálás szigorításával és megelőző oktató programok indításával az egész problémakörre keresnek megoldást.

Benedek Béla építészmérnök, épülettisztítással foglalkozó vállalkozó és az egyesület vezetőségének tagja szerint a graffiti igazi átka az, hogy bármilyen kis területet fújnak össze egy ház homlokzatából, az ábrát nem lehet folt nélkül eltávolítani, egy egész homlokzat felújítása pedig több millió forintba kerül. A graffitik ellen leghatásosabban anti-graffiti anyagokkal lehet védekezni, amelyek meggátolják a festékanyagot abban, hogy beivódjon a falba. Ezek ára 800-3500 forint négyzetméterenként, azonban csak új vagy felújított házakra lehet felvinni. A Budapesti Városvédő Egyesület szeretné elérni, hogy az újonnan kiadott építési engedélyekben kötelezzék az építőket ezeknek az anyagoknak a használatára, és az önkormányzatok tegyék kötelezővé felkenésüket, ha társasház-felújításhoz nyújtanak támogatást.

Benedek szerint Budapestnek rengeteg olyan épülete van, amelyet meg kellene védeni a falfirkáktól, a belvárost és a világörökség részét képező épületeket pedig mindenképpen. Elképzeléseik szerint az önkormányzatoknak graffitimentes szakaszokat kellene kijelölniük, amelyeket megtisztítanak és megóvnak az újabb festményektől, és ezek számát folyamatosan bővíteni. Terveikkel a főváros majdnem mindegyik önkormányzatát felkeresték, melyek közül a harmadik, a hetedik és a kilencedik kerületi önkormányzat döntött a részvétel mellett a graffitimentesítő programban. Az óbudai önkormányzat már korábban határozott arról, hogy a falfirkák eltávolítása az épület tulajdonosainak a kötelessége, most hasonló rendelet bevezetését tervezik a VII. kerületben, a IX. kerülettel pedig több útszakasz, többek között a Közraktár utca és a Ráday utca megtisztításáról tárgyalnak.

Követelik a jogi szabályozás szigorítását is, mivel a jelenlegi gyakorlat szerint a tetten ért falfirkászokra csupán egy enyhe szabálysértési eljárás vár, a pénzbüntetés pedig általában nem haladja meg az 5000 forintot négyzetméterenként. Benedek állítja: a falfirkákkal egy kisebbség terrorizálja a többséget. Mint elmondta, nem azzal van bajuk, hogy valaki az önkifejezésnek ezt a formáját választja, hanem azzal, hogy ezt olyan épületrészeken teszi, ahol az emberek 95 százalékát zavarja az alkotás.

Dr. Csárdás László alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője nem ért egyet azzal, hogy szigorúbban kéne büntetni a graffitiseket, szerinte ez egy bizonyos életkor divatja, és súlyosabb büntetéssel nem feltétlenül lehet jobb eredményt elérni. Úgy véli, inkább a gyors hatósági intézkedéssel vagy a közösség erejével lehetne hatni a falfirkászokra. Pozitív példaként említette Németországot, ahol nem büntetik a falak összefestését, ha viszont elfogják azt, aki elkövette, akkor leültetik "tárgyalni" azzal, akinek kárt okozott, és ketten megegyeznek abban, hogy hogyan hozza helyre a kárt.

Forrás: ORIGO
Forrás: ORIGO

Az alezredes arról tájékoztatott, hogy a falak firkálását a Btk. attól függően szankcionálja, hogy mekkora kárt okozott a rongálás és milyen volt az elkövetői magatartás. Az esetek többségében nem születnek súlyos ítéletek, mivel az elkövetők zömében fiatalkorúak, akik nem tudatosan okoznak kárt, sokkal inkább a korukból következő kivagyiság és exhibicionizmus miatt.

Csárdás elmondta, hogy az elmúlt évben körülbelül ezres nagyságrendben születtek új falfirkák, amiből egy-kétszáz esetet derítettek fel. A rendőrség csak akkor foglalkozik egy-egy új graffitivel, ha a kárt szenvedett tulajdonos bejelentést tesz. Külön rendőri alakulatok nem foglalkoznak a falfirkászok üldözésével, viszont a civil szervezetek például a polgárőrök, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a nyomozásban.

Egy általunk felkeresett, neve elhallgatását kérő falfirkász szerint mindegy hogy hányszor mossák le és festik újra az összefújt házak falát, mivel úgyis jóval több graffitis van, mint olyan ember, aki a falfirkák eltávolításával foglalkozik. Szerinte a falak tisztaságára ügyelő rendőrök vagy a polgárőrök erőfeszítései is hiábavalóak, mivel a graffitisek rengeteg trükköt ismernek, és szinte bárhova tudnak festeni; gyakran többen állják körbe azt, aki fest, takarják el az „akciót” és teszik lehetetlenné a falfestő személyének megállapítását.

Természetesen vannak olyan helyek is, ahova senki sem fest, például a kamerákkal vagy biztonsági őrökkel őrzött épületek falai, de a többség egy templom falán vagy egy új és szép épületen sem hagyná ott a kézjegyét. Úgy véli, hogy jó megoldást jelentene a főváros számára, ha sok nyugat-európai városhoz hasonlóan itt is legálisan össze lehetne graffitizni az üzletek lehúzott redőnyeit zárás után, ebben az esetben ugyanis sokkal kevesebben festenék össze például a kirakatokat. A vonatokat meg a csatornákat pedig úgyis össze fogják fújni.