Kormánybizottság alakul a reformok érdekében

A kormány bizottságot hoz létre annak felmérésére, hogy mely reformtervek valósíthatók meg még ebben a ciklusban. Mindezt azért teszik a Népszabadság szerint, hogy a következő választásokon a "reformok kormányának" jelszavával kampányolhasson a két kormánypárt. Jól áll a haderőreform és az egészségügy, rosszul a közigazgatás átszervezése.

Már most világosan látszik ugyanakkor, hogy a megígért reformok egy része ebben a ciklusban - sok esetben az ellenzék várható ellenállása, illetve a csekély kormánytöbbség okán - végrehajthatatlan. A kabinet ezért a közeljövőben bizottságot állít fel annak felmérésére, mely reformtervek valósíthatók meg még ebben a ciklusban, melyek csak a következőben, esetleg még később.

Nem véletlen, hogy Ágh Attila politológus, a kormány főtanácsadója a napokban Makón azt mondta: a közigazgatási reformterv végrehajtásáról - amelynek egyik kidolgozója éppen ő - még nincs kormánydöntés. Hozzátette: korántsem biztos abban, hogy az eddigi tervek szerint a 2006-ban regionális önkormányzati választásokkal tetőző reform végrehajtható ebben a ciklusban. A lap értesülései szerint a kormány több erős embere is úgy látja, hogy 2006-ban csak akkor lehet régiós választásokat tartani, ha ezt valamennyi érintett támogatja. Mivel a tervezett korszerűsítés valójában nem is közigazgatási, hanem inkább államreform lenne abban az értelemben, hogy a közigazgatásnak nemcsak az alsó és középső szintjét (önkormányzatok, megye), hanem a felső szintjét is érintené (központi hatalom), várható, hogy elfogadásáról polémia alakulhat ki. Márpedig ahhoz, hogy a feszített ütemtervet tartani lehessen, már ebben az évben konszenzusra kellene jutni az érintettekkel.

A Népszabadság úgy tudja, hogy ezt belátva a bizottság alapvetően két-három más elképzelésre összpontosít: az egészségügy megújítására, a honvédségi, valamint az úgynevezett fejlesztési reformra. Előbbi az MSZP hangsúlyos választási ígérete volt - elodázása megmagyarázhatatlan lenne. A feladat nem csekély: alapjaiban kell megváltoztatni a rendszert, amely egyetlen érintettnek sem felel meg igazán - sem az ellátottnak, sem az ellátónak, sem a finanszírozónak. Cél tehát, hogy minél több működőtőke beáramlását tegyék lehetővé, a piaci viszonyoknak tág teret engedjenek, és így kényszerítsék ki a szükséges strukturális változásokat. Ezek a célok egyébként nem álltak távol az előző kormánytól sem. Abban a Medgyessy-kormány és az ellenzék is egyetért, hogy az egészségügy rendszerében az eddigieknél 1200-1500 milliárd forinttal több pénzre lenne szükség, mégis a reformot gátló komoly elemként értékelhető, hogy az Országgyűlés előtt lévő úgynevezett kórház-privatizációs törvényt az ellenzék és az egészségügyi szakma egy része elutasítja. Az ellenzék a vagyon elherdálásától (átjátszásától?) tart, a szakma a munkanélküliségtől. A törvény azonban "feles", elfogadását legfeljebb csak megnehezíteni sikerülhet.

Megkezdődött a haderőreform is, amelyről - eddig legalábbis úgy tűnik - ki nem mondott konszenzus alakult ki. Már kész tény az elsősorban az SZDSZ által szorgalmazott sorkatonai szolgálat eltörlése, miként nem kísérte különösebb felzúdulás a tisztek tervezett ezerfős létszámleépítésének hírét sem.