Orbán vállalja a pártelnökséget

Orbán Viktor péntek reggel a Hír TV műsorában bejelentette: vállalja a Fidesz elnökjelöltségét. Az eredetileg szerdára tervezett bejelentés a volt kormányfő betegsége miatt csúszott. Orbán közölte: már a májusi kongresszus előtt hozzálátnak a tagozatok létrehozásához, a kongresszus után pedig jelentős tagtoborzást és belső szerkezeti átalakítást kezdenek el.

Orbán Viktor péntek reggel a a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában közölte, hogy vállalja a Fidesz elnökjelöltségét. A bejelentést elvileg a Fidesz szerdai elnökségi ülésén tette volna a volt kormányfő, ám betegsége miatt nem tudott elmenni a tanácskozásra. Elfogadta viszont a párt elnöksége a januárban született egyetértési nyilatkozatot, amely a Fidesz néppárttá alakításáról szól. Orbán korábban azt közölte, akkor vállalja újra az elnökséget, ha átalakítják a Fideszt. Orbán csütörtök este maga is aláírta a nyilatkozatot.

Orbán Viktor 1993 áprilisa és 2000 januárja között töltötte be a Fidesz elnöki posztját. 2000 elejétől, amikor a Fidesz a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztásáról döntött, 2001 májusáig Kövér László, majd 2002 júliusáig Pokorni Zoltán volt a párt elnöke. A pártot 2002 nyara, Pokorni Zoltán lemondása óta ügyvezető alelnökként Áder János irányítja.

Orbán Viktor nyilatkozatában közölte: nem az a kulcskérdés, hogy ki lesz a Fidesz elnöke, hanem az, hogy milyen utat választ magának a párt. A politikus elmondta, hogy a Fidesz a belső szerkezeti átalakítás mellett jelentős tagtoborzásra készül. "Egy kicsit nagyobbak és lassabbak leszünk a jövőben" - mondta a Hír TV-ben. Később hozzátette: 2002 óta nem elég, hogy a pártok csak választási pártok, és ezt érzi az MSZP is, amely párt szintén átalakulásra készül.

Orbán ismét elmondta, hogy az új párt jelentős mértékben támaszkodik majd a polgári körökre. Reményét fejezte ki, hogy a polgári körök tagjai közül sokan csatlakoznak majd tagként a néppárttá alakított Fideszhez. A műsorvezető azon felvetésére, miszerint a polgári körökben radikálisabb emberek vannak, mint a pártban, a volt miniszterelnök közölte: a polgári körök ismérve az egyenes beszéd, de ez önmagában nem radikalizmus. Hozzátette: az igaz, hogy az ilyen szervezetekben általában radikálisabb emberek vannak, mint egy pártban.

Közölte: a Fideszben a jövőben is a teljesítmény lesz a mérvadó, posztból viszont kevesebb lesz. A párt átalakítását követően már csak két alelnök lesz. A műsorvezető kérdésére elmondta: lesznek új arcok is, bár lesznek köztük olyanok, akik már régóta tevékenykednek a pártban, csak a széles nyilvánosság előtt nem ismertek.

A politikus szerint a Fidesz májusi kongresszusáig - ahol módosítják az alapszabályt - meg kell szervezni a párt különböző, tudományos, nyugdíjas, diák, munkavállalói tagozatait. A tudományos tagozat megszervezésére pedig Orbán már fel is kérte Pálinkás József volt oktatási minisztert.

A politikus elmondta azt is, hogy felkért egy bizottságot az új párt alapértékeinek megfogalmazására. Orbán szerint a májusi kongresszust követően a Fidesznek ki kell dolgoznia egy programot is. Ebben három nagy kérdésre kell választ adni - közölte Orbán. Egyrészt megoldási javaslatokat kell kidolgozni azok számára, akik az EU-csatlakozás után nehéz helyzetbe kerülnek. Másrészt új gazdaságpolitika kidolgozására van szükség, hogy megállítsák az egyre növekvő munkanélküliséget. Harmadrészt pedig szükség van a nemzet határokon túli egyesítésére is. A politikus megemlítette: a csatlakozás után a délvidéki és a kárpátaljai magyaroknak vízumra lesz szükségük, ami megnehezíti számukra a határok átlépését.

Orbán a műsorvezető kérdésére közölte: szerinte az EU-népszavazáson elsöprő többségben lesznek az igenek, és nem kérdés a csatlakozás.