Nem szabadult meg senki sem titkos irataitól

Vágólapra másolva!
A héten még büntetlenül adhatják le az előző rendszer állambiztonsági iratait azok, akik ilyet jogtalanul birtokolnak. Ennek ellenére egyetlen egy sem érkezett a Történeti Hivatalhoz, noha államtitoksértés címen akár öt év börtönnel is büntethetők akik ilyen dokumentumot bitorolnak. A jogtalanul birtokolt iratok elvesztik a bizonyítóerejüket is, ám a szakértők szerint ez még nem szünteti meg a zsarolási lehetőséget.
Vágólapra másolva!

Péntekig még büntetlenül le lehet adni az előző rendszerből származó titkosszolgálati iratokat, még akkor is, ha jogellenesen birtokolták. Ebben az esetben a titkos iratok birtokosa mentesül az államtitoksértés és a közérdekű adat eltitkolásának jogkövetkezményei alól. Ez nemcsak a magánszemélyekre, hanem a jogi személyekre és a szervezetekre is vonatkozik.

Ennek ellenére eddig egyetlen egy ilyen iratot sem adtak le a Történeti Hivatalnak -mondta a hivatal elnöke, Markó György az [origo]-nak, aki csak annyit jegyzett meg, hogy nagyjából erre számítottak.

Vélhetően lehetnek magánkézben titkos dokumentumok, amelyek a rendszerváltás idején kerülhettek ki. Végvári József, az egykori III/III-as tiszt, a Duna-gate botrány kirobbantója, könyvében ír arról, hogy az szt-tisztek hazavihették anyagaikat, hogy megsemmisítsék azokat. Ezekben az anyagokban sok más személyről is lehettek kompromitáló anyagok, amelyek megsemmisítését nem ellenőrizték. Egy ilyen magánkézben levő titkos iromány megjelentetése nyáron majdnem kormányválságot okozott: így derült ki, hogy a miniszterelnök, Medgyessy Péter, a III/II-nél szolgált szt-tisztként.

Új levéltárban a titkosszolgálati iratok/itthon/20021223leveltarba.html

Ezek a jogellenesen birtokolt dokumentumok bizonyítékként nem lesznek felhasználhatóak sem a bíróság, sem más hatóságok előtt a héten lejáró határidő után. Ez csökkentheti az esetleges zsarolási lehetőséget, mivel ezekkel az illetéktelen kezekben levő dokumentumokkal nem lehet már bizonyítani a megzsarolt korábbi állambiztonsági múltját, így ezt az érintett akár bírósági határozattal is alátámaszthatja. Más kérdés, hogy ezt mennyire veszi komolyan a közvélemény, amennyiben - törvénytelenül - nyilvánosságra hoznak egy ismertebb személy (például egyházi, gazdasági vezető, művész) múltjából egy eltitkolt darabot. Így kérdéses, hogy adott esetben a múltja miatt megzsarolt személy felvállalja-e ezt a kockázatot.

Aki állambiztonsági iratot birtokol, az államtitoksértésért (aki államtitkot jogosulatlanul megszerez vagy a tudomására vagy birtokába került államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, illetőleg illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi) felelősségre vonható, amelyért egytől-öt évig tartó szabadságvesztés, a minősített eseteiért ennél is súlyosabb büntetés jár a büntető törvénykönyv szerint. A közérdekű adatok eltitkolásának vétsége (ez is megállapíható jogtalan birtoklás esetén) egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kozák Dániel