Ítélet nélkül vége a Nyugati sortűzpernek

Megszüntette az eljárást az 1956-os, több halálos áldozatot követelő nyugati pályaudvari sortűz ügyében a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős végzésével. A büntetőperben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság három év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte Mátai Ottó nyugállományú rendőr ezredest. Az LB szerint azonban a férfi nem vétkes a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett kísérletében.

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihírdetett jogerős ítéletével megszüntette az eljárást az 1956-os nyugati pályaudvari sortűz ügyében. A sortűz több emberéletet követelt.

A vádirat szerint 1956. december 6-án a Nyugati pályaudvar környékén egy, a fennálló hatalom melletti, pártutasításra szervezett "vöröszászlós" tüntetés zajlott, melyet karhatalmisták és szovjet csapatok biztosítottak. A tüntetők, illetve a járókelők, ellentüntetők között incidensek történtek, majd a karhatalmisták és egy szovjet páncélautó is lövéseket adott le, és ennek következtében több személy, köztük például egy vonatra várakozó asszony is halálos sérüléseket szenvedett.

A sortűz miatt a 90-es években indult büntetőeljárás, melynek - az LB szóbeli indoklásakor használt megfogalmazása szerint - Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök volt a célszemélye, ám az ő vonatkozásában a nyomozás nem járt eredménnyel. Az eljárás során Horn Gyula mellett tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, aki 1956-ban fontos párttisztségeket töltött be.

Mátai Ottó neve az eljárás során merült fel mint aki fegyvert használt az események során. A történtekre a fegyverszakértő véleményén túl jórészt csak Mátai Ottó vallomása szolgáltatott bizonyítékot. Már az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság is megállapította, hogy Mátai Ottó a Nyugati pályaudvarnál történt sérülések, halálesetek után ért a helyszínre, továbbá a vádlott csupán parancsra adott le egy géppisztoly-sorozatot a körút kövezetére, és a golyók onnan felpattanva az emberek feje felett repültek el.

A büntetőperben az ügyészség sem tartotta fenn, hogy Mátai Ottó cselekménye bizonyíthatóan halált vagy akár sérülést okozott volna. Erre nem is volt adat. Az LB a tényállás minősítése során azt állapította meg, hogy a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított - soha el nem évülő - háborús bűntettnek még csak a kísérlete sem állapítható meg.

Az LB szerint a történtek foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek tekinthetők, melynek maximális büntetési tétele három év szabadságvesztés. Így pedig Mátai Ottó cselekménye 1959. december 6-án elévült. Az LB tehát elévülés miatt jogerősen megszüntette az 1956-os nyugati pályaudvari sortűz ügyében Mátai Ottó ellen folyt büntetőeljárást. Korábban az ügyben első fokon eljáró bíróság azt hangsúlyozta, hogy ítéletet kizárólag csak a vádiratban rögzített cselekményekről, illetve a megvádolt személyek bűnösségéről mondhat.