Csak az MSZP szigorítaná a gyülekezési jogot

Vágólapra másolva!
Az MSZP támogatná a gyülekezésről szóló törvény módosítását, ami tulajdonképpen szigorítást jelent, a Fidesz és az SZDSZ viszont nem változtatna a szabályokon - összegezhető a rendészeti bizottság erről szóló vitája, ahol szakértőket is meghallgattak. Az ombudsmanhelyettes ajánlásában a törvény módosítására tett javaslatot: ebben többek között a bejelentéssel kapcsolatos határidőket növelné, valamint bővítené és pontosítaná a gyülekezés betiltásának lehetőségeit. A törvény megváltoztatásához kétharmados többség, azaz az ellenzék támogatása is szükséges.
Vágólapra másolva!
Összefoglaló a hídblokádról és a Kossuth téri tüntetésről/itthon/20020704osszefoglalo.html

Az elmúlt időszakban a figyelem előterébe került a gyülekezési jog, a gyülekezési törvény és a demonstrációk engedélyezése és betiltása. Kezdődött a törvénytelen Erzsébet hídi blokáddal, majd a Vér és Becsület nevű, az ügyészség által neonácinak nevezett szervezet gyülekezéseinek betiltásával és végül engedélyezésével, valamint a háborúellenes tüntetések tiltásával, majd jóváhagyásával. Még a miniszterelnök is szót emelt a béketüntetések engedélyezése érdekében a Parlamentben. A rendőrségi statisztikák szerint nincs szó különösebb problémáról: 2002-ben 1567, e törvény hatálya alá eső rendezvény megtartására tettek bejelentést; ezek közül csupán hetet tiltottak be közlekedési okokra hivatkozva, ezek közül egyet sem változtatott meg a bíróság. Tavaly összesen kilenc be nem jelentett rendezvényt tartottak.

Pontosítaná a gyülekezésről szóló törvényt az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. Takács Albert az [origo]-nak elmondta: lehetne úgy módosítani a jogszabályt, hogy például a törvénytelen cél érdekében történő demonstrációk betilthatók lennének. Az erről szóló ajánlásában javasolja a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a törvény olyan jellegű kiegészítését, mely felhatalmazást adna a gyülekezési jog rendőrségi megtiltásával kapcsolatban, hogy végrehajtási jogszabályban állapítsák meg a határozat meghozatala során mérlegelendő körülményeket és szempontokat. Jelenleg ugyanis a rendőrség csak a közlekedés rendjének aránytalan megsértésével indokolhatja a megmozdulás betiltását, valamint tiltja a bíróságok és népképviseleti szervek előtti tüntetéseket. Ugyancsak megfontolásra javasolta a belügy számára az ombudsman a gyülekezés bejelentésével kapcsolatos határidők meghosszabbítására vonatkozó törvénymódosítás előkészítését. A jelenlegi szabályozás szerint legalább három nappal a rendezvény tervezett időpontja előtt be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrkapitányságon a megmozdulást.

Érdemes lenne kiegészíteni a törvényt az ombudsmani ajánlásokkal - mondta Csiha Judit MSZP-s képviselő, aki szerint rövid a határidő a rendőrségnek ahhoz (48 óra), hogy mérlegelje a tiltó határozat meghozását. Így azt ajánlanák a kormánynak, hogy hosszabbítsák meg a határidőket. Gulyás László szocialista képviselő szerint további szigorításokra szorul ez az általa túlhaladottnak nevezett törvény. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a kisebbség akadályozza a többséget, és nem fogadja el, ha egy demonstráció miatt le kell térnie a megszokott útvonaláról. Gulyás felvetette, hogy jelöljenek ki egy területet, ahol bárki tüntethet, akit meg érdekel, az menjen oda.

Nincs szükség a gyülekezési törvény módosítására, különösen a szigorítására - jelentette ki Kontrát Károly fideszes képviselő, egykori belügyi államtitkár, aki szerint ha megfelelően alkalmazzák a jogszabályt, akkor nincs gond. Hasonlóképpen nyilatkozott az SZDSZ-es Világosi Gábor is, aki a Horn-kormány idején volt a BM államtitkára.

Alapvetően jó a gyülekezési törvény - mondta Halmai Gábor alkotmányjogász, aki szakértő meghívottként volt jelen a bizottsági ülésen. Szerinte a gyülekezési jog érték- és igazságtartalomtól függetlenül megilleti az állampolgárokat, és csak külső korlátjai lehetnek ennek a jognak, amelyek kivételesnek tekinthetők. Az alkotmányjogász nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy hosszabbak legyenek a bejelentési és engedélyezési határidők, mivel így a gyülekezési jog értelme is elvész.

A gyülekezési törvény módosításához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.