Vágólapra másolva!
A jelenleginél több jogot kívánnak biztosítani az élettársaknak a készülő új polgári törvénykönyvben. A változások oka főleg az, hogy az elmúlt tíz évben kétszer annyian választották az élettársi kapcsolatot - írja a Népszabadság. A változás azonban nem jön gyorsan: a jogok kibővítése 2005-ben kerül napirendre.
Vágólapra másolva!

Az élettársak hivatalosan azok, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. A bírósági gyakorlat - az Alkotmánybíróság 1995-ös határozata nyomán - élettársi viszonyként ismeri el az azonos neműek közötti kapcsolatot is. Házasságon kívüli kapcsolatokból születik ma Magyarországon a gyermekek harmada. Az élettársi kapcsolatokat ennek ellenére elsősorban nem a gyermekvállalási kedv jellemzi. A szakemberek szerint nem jó az a megoldás, hogy kormányzati akarattal terelik a házasság felé terelni a fiatalokat. Az utóbbi időkben folytatott ilyen kísérletek mind kudarcba fulladtak - írja a Népszabadság.

Az élettársi kapcsolatok száma ugyanakkor az elmúlt tíz évben megduplázódott. Míg 1990-ben alig 125 ezren, addig 2001-ben már több mint 271 ezren választották ezt az együttélési formát. A KSH adatai alapján az élettársak felének nincs gyermeke, az egy-két gyermeket nevelők aránya negyvenszázalékosra tehető, míg a nagycsaládosoké tíz- százalékos. Ezek az arányok nem változtak tíz év alatt.

Az élettársi kapcsolatok azonban bomlékonyabbak a házasságoknál, közülük minden második rövidéletű, akár van gyerek, akár nincs. A lap szerint a jelenlegi joggyakorlat szerint az élettársakat sokkal kevesebb jog illeti meg a házaspároknál. Például nem örökölhetnek a társ halála után, nem kérhetnek "tartást" sem az életközösség felbomlása után. A polgári törvénykönyv módosításával azonban jelentősen változhat a helyzet.

A 2005 szeptemberére elkészülő új koncepcióban a jogalkotó erősíteni kívánja az élettársi jogokat. Hosszú évekig fennálló életközösség esetén például kérhető lenne a "tartás", míg a társ halála esetén a túlélő a közösen lakott lakásban maradhatna. A jogok érvényesítését azonban regisztrációhoz kötné a tervezet. (Ez a joggyakorlat Dániában, Németországban, Svédországban és Hollandiában is.) Azt egyelőre nem tudni, mit is jelentene pontosan a regisztráció - írja a Népszabadság.