Általános vitára alkalmas az üvegzsebtörvény

Vágólapra másolva!
Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta az üvegzsebtörvényről szóló előterjesztést, valamint az ügyvédekről szóló törvény módosítását, amely az uniós jogászok magyarországi munkavállalását szabályozza. Az ellenzék mindkét esetben tartózkodott.
Vágólapra másolva!
Májusban léphet hatályba az üvegzsebtörvény/itthon/20030107masfel.html

Általános vitára alkalmasnak találta az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az úgynevezett üvegzseb-programról szóló előterjesztést. Az ellenzék tartózkodása mellett általános vitára bocsátott törvényjavaslat - az előterjesztés indoklása szerint - olyan átfogó szabályrendszert alakít ki, amely lehetővé teszi és segíti a költségvetési források felhasználásának hatékony ellenőrzését, a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átláthatóságát, illetve a korrupciós helyzetek kiküszöbölését. A törvényjavaslat erősíti az Állami Számvevőszék szerepét és hatáskörét, valamint rendezi a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok egymáshoz való viszonyát. A törvényjavaslat alapján átláthatóbbá válik a költségvetési szervek működése, korlátozottabb lesz gazdasági szerepvállalásuk lehetősége.

A bizottsági ülésen Szentgyörgyvölgyi Péter, a testület fideszes alelnöke jelezte: az előterjesztés céljaival egyetért, ugyanakkor kifogásolta, hogy az indítvány 19 törvényt módosít és ezáltal áttekinthetetlenné válik. Avarkeszi Dezső (MSZP) szerint ebben az esetben a több törvény módosítása azért elfogadható, mert szorosan összefüggő szabályozások változtatásáról, illetve egymáshoz igazításáról van szó.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos javaslatot tett arra, hogy módosítsák azt a rendelkezést, amelyik az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságával kapcsolatos.

Szintén általános vitára alkalmasnak találta a bizottság tagjainak többsége az ügyvédekről szóló törvény módosítását, amelyet - az előterjesztő szerint - az uniós jogharmonizáció tesz szükségessé. Az indítvány elsősorban az európai közösségi jogászok magyarországi, az uniós csatlakozást követő tevékenységét szabályozza. A törvénymódosítás szerint az Európai Unió tagállamának állampolgárai akkor nyújthatnak eseti szolgáltatást Magyarországon, ha saját tagállamukban bejegyzett ügyvédek. Állandó, folyamatos ügyvédi tevékenységet akkor fejthetnek ki, ha saját tagállamukban bejegyzett ügyvédek, illetve ha Magyarországon letelepedtek. A külföldi jogászok felvételüket kérhetik az ügyvédi kamarába, ha letelepedettként 3 évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet láttak el Magyarországon. Az európai közösségi jogászok Magyarország területén bármilyen ügyvédi tevékenységet elláthatnak. Ezen a téren az irányelvek csak azt a korlátozást engedik meg, hogy ha valamely eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezt az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el, ha magyar ügyvéddel együttműködési szerződést kötött - áll a törvényjavaslatban.

Az MDF-es Horváth Balázs - aki a szavazáskor tartózkodott - úgy vélte, hogy az előterjesztés nem szolgálja a magyar érdekeket. Szavai szerint feláldozzák a magyar érdekeket a csatlakozás oltárán. Salamon László (Fidesz) ehhez kapcsolódva úgy vélte: egyenlő feltételeket kell teremteni a külföldi és a magyar ügyvédek között.

Csákabonyi Balázs (MSZP) általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, ugyanakkor jelezte, hogy az számos ponton módosításra szorul. Az előterjesztő igazságügyi tárca képviselője a vitában leszögezte: a javasolt rendelkezések alkalmazását a közösségi jog írja elő, attól lényegesen eltérni nem lehet. Hozzátette, hogy a törvényjavaslat kidolgozása során a közösségi jog által lehetővé tett határokig maximálisan elmentek.

Az alkotmányügyi bizottság támogatta a szabadalmi ügyvivőkről szóló és a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosítását is. Ez utóbbi célja a pártfogás jelenlegi szervezetének és működésének átalakítása, illetve a Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrehozása.