Kormánypártiak is elítélik a rendőröket a tüntetések betiltásáért

A rendőrség és a belügyminiszter állítja, az utóbbi hetekben csak azért tiltottak meg tüntetéseket, mert aránytalanul akadályozták volna a közlekedést. Ugyanakkor több ellenzéki és kormánypárti politikus, illetve jogász szerint sérelem érte a demokratikus alapjogokat, amikor több megmozdulást sem lehetett megtartani Budapesten. Felmerült a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának terve is, de konkrét javaslata még nincs a kormánynak.

Az elmúlt két hét alatt hat alkalommal nem vette a rendőrség tudomásul valamely csoport tüntetésre vonatkozó bejelentését. A Vér és Becsület Kulturális Egyesület és a Civilek a Békéért nevű csoport tervezett megmozdulásait a rendőrség megtiltotta. Mindkét esetben azzal indokolták döntésüket, hogy a megmozdulás aránytalanul nagy zavart okozott volna Budapest közlekedésében.

A Vér és Becsület miután korábban kiszorult a Budai Várból, először az Andrássy úton vonult volna a Hősök teréig, majd bejelentették, hogy az Ajtósi Dürer sortól mennének a Felvonulási téren át a Hősök terére. Egyik tervet sem fogadta el a rendőrség. Ugyanakkor engedélyezte, hogy az MSZP ifjúsági szervezete, az Ifjú Szocialisták - Fiatal Baloldal nevű szervezet rendezvényt tartson a Hősök terén, és a Felvonulási teret is megkapták, ráadásul ugyanarra az időpontra, amelyre a Vér és Becsület kérte. Lapid Lajos rendőrezredes szerint a Fiatal Baloldal azért mehet a Hősök terére, mert ugyan ők is lefoglalták a Felvonulási teret, de nem fognak vonulni ott, ezért nem akadályozzák majd a forgalmat.

Forrás: ORIGO

Az Irak ellen tervezett háború ellen akart tiltakozni a Civilek a Békéért nevű csoport, melynek szimpatizánsai szintén a belvároson vonultak volna végig. Ők bíróságon fellebbeztek a rendőrségi tiltás ellen, bár kaptak javaslatot a rendőrségtől alternatív útvonal használatára. Mindkét szervezet politikailag érzékeny, a kormány értékrendjével ellentétes témát szeretne a figyelem középpontjába állítani. A Vér és Becsület a második világháború náci oldalon harcoló elesett katonákra akart emlékezni. Több szocialista politikus szerint a Vér és Becsületet be kellene tiltani, mert a titkosszolgálatok szerint neonáci csoportról van szó. Lamperth Mónika belügyminiszter pont a Vér és Becsület tervezett tüntetésére reagálva mondta, hogy a Magyar Köztársaság területén nem megengedhetők a különböző kisebbségek ellen irányuló szélsőséges, fasisztoid megnyilvánulások, melyek sértik az állampolgárok jóérzését és jogi érzetét. A Civilek a Békéért békedemonstrációt pedig akkoriban jelentette be, amikor a kormány egyértelműen elkötelezte magát az Egyesült Államok Irak-ellenes politikája mellett.

Lapid Lajos ezredes, a Budapesti Rendőrfőkapitányság közbiztonsági igazgatója-helyettese az [origo]-nak elmondta: a rendőrség csak azt mérlegelheti, hogy a tüntetés megzavarhatja-e népképviseleti szervek vagy a bíróságok működését, illetve nem okoz-e aránytalanul nagy fennakadást a közlekedés rendjében. Az elmúlt hetekben utóbbira hivatkozva tiltotta meg a rendőrség a rendezvények megtartását. "Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az elterelt járműforgalom mekkora fennakadásokat okozhat. Sok egyéb összetevő is van: a környéken parkoló autók biztonságáért például a szervezők a felelősek, ezzel sokszor csak a bejelentés után szembesülnek." Évente 5-600 bejelentés érkezik tüntetés szervezőitől a BRFK-ra. Elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amikor nem sikerül megegyezni a szervezőkkel a tüntetés útvonaláról. Az elmúlt két hétben azonban több visszautasítással kellett szembesülniük szervezőknek, mint a tavalyi évben összesen. A rendőrség néha alternatív útvonalat javasol, ezt tette most a Civilek a Békéért csoport esetében is. Így a tüntetést mindenképpen megtartják, csak nem biztos, hogy az eredetileg kiszemelt útvonalon. A Vér és Becsület nem kapott más javaslatot, mert ahogy Lapid ezredes fogalmazott "Nem feltétlenül fontos örökké javasolgatni. Nem feladata a rendőrségnek javaslatot tenni a rendezvény szervezésével kapcsolatban, ha azt a szervezők nem igénylik"

A Vér és Becsület Kulturális Egyesületet egyetlen politikai erő sem vette védelmébe, de a béketüntetés megtiltása ellen több politikus és alkotmányjogász is tiltakozott. Kolláth György alkotmányjogász szerint a bíróságnak helyt kellene adnia a csoport fellebbezésének, mert a tüntetés megtartása alkotmányos lenne. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő, a parlament emberi jogi bizottságának tagja szerint ebben az esetben az autósoknak kellene türelmet tanúsítaniuk a tüntetőkkel szemben, mert a gyülekezési szabadságot csak szélsőséges esetben kellene korlátozni. A képviselő szerint a rendőrség döntésével sérültek a szabadságjogok. Hasonlóan nyilatkozott az ügyről Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, volt belügyminiszter is.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az utóbbi időben megszaporodtak azok az esetek, melyek során erősen vitatható, hogy jogosan korlátozták-e az emberek szabadságjogait. Ide sorolta a Loppert Dániel ügyet (a debreceni egyetemista ellen eljárás indult, mert leárulózta egy rendezvényen a miniszterelnököt, az eljárást később megszüntették), a szórólap-ügyet (Medgyessy Péter és Adrian Nastase román miniszterelnök találkozója alatt tüntetőktől szórólapokat koboztak el), a most aktuális béketüntetést, és a Medgyessy Péter kampányrendezvényéről kitiltott váci fiatalok ügyét. "Nem tudni, hogy e mögött koncepció van-e. Feltételezem, hogy igen. Az Erzsébet hídi tüntetés óta a kormány talán elvárja a keménységet a hatóságoktól." (Július 4-én bejelentés nélkül tüntetők foglalták el a hidat, egész napos, bejelentés nélküli tüntetés-sorozatot kezdve.) Lapid Lajos ezredes erre nem kívánt reagálni, mondván a politikai jellegű véleményeket nem hivatott kommentálni.

Lamperth Mónika belügyminiszter hétfőn a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a mostani vitatott helyzetet tisztázhatja, ha módosítják a gyülekezési jogról szóló törvényt, és ezzel kapcsolatban már megkezdődött a munka az Igazságügyi Minisztériumban. Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca szabad demokrata politikai államtitkára szerint egyelőre csak azt mérik fel, érdemes-e bármit is megváltoztatni a törvénnyel kapcsolatban. Arról nem kívánt beszélni, hogy egyáltalán mit változtatnának és miért, ha változtatnának a törvényen. "Amikor probléma adódik egy törvénnyel, felmerül a változtatás lehetősége, de most még csírájában van a dolog. Nem biztos, hogy indokolt a változtatás, a kapkodásnak pedig nincs sok értelme."

A gyülekezési törvény szerint minden tüntetést 72 órával a rendezvény előtt be kell jelenteni, a rendőrség ezt vagy tudomásul veheti vagy megtilthatja. Tiltással akkor lehet élni, ha a rendezvény a büntetőtörvénykönyv megsértésére irányul vagy bizonyos védett intézmények előtt tartják, vagy aránytalanul akadályozzák a forgalmat. Vagyis politikai szempontból a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Ugyanakkor az utóbbi időben a kormány számára kifejezetten kellemetlen ügyekben korlátozták a szabad véleménynyilvánítást.

A gyülekezési törvényt még 1989-ben, a rendszerváltó törvények között az utolsó állampárti Országgyűlés fogadta el. Módosításához kétharmados többség szükséges, tehát az ellenzéknek is el kellene fogadnia. Répássy Róbert szerint ha módosítás történik, akkor a Fidesz csak a törvény szigorának enyhítését támogatná. Répássy szerint érdemes lenne a tiltott intézmények előtti tereket felszabadítani a demonstrálók előtt, és meg kellene vizsgálni, hogy az engedély nélkül demonstrálókkal szemben jó-e, ha erőszakkal is felléphet a rendőrség. Répássy szerint elegendő szankció lenne a szervezőket megbírságolni.

Zuschlag János szocialista képviselő a Vér és Becsület rendezvénye ellenes tüntetést szervező Fiatal Baloldal nevű szervezet elnökhelyettese is. A szocialista ifjúsági szervezet egyetlen okból tüntet a hétvégén a Hősök terén: azért, hogy ne legyen hely a Vér és Becsület tüntetésére. A náci katonákra emlékező szervezetnek a Fiatal Baloldal szerint semmiképpen sem lenne szabad engedélyt adni semmilyen megmozdulásra sem. Zuschlag az [origo]-nak azt mondta, hogy nem akarják a gyülekezési törvényt megváltoztatni, mert nem azzal van a baj, hanem a Vér és Becsület Kulturális Egyesület legalizált működésével. Szerinte az ilyen szervezetek létezését nem szabadna engedélyezni, így szerinte nem a gyülekezési törvény megváltoztatása lenne a megoldás. Ugyanakkor a Fiatal Baloldal közleménye szerint a szólásszabadság és a gyülekezési jog csak megfelelő cél érdekében használható. Állásfoglalásukban a következő olvasható: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a jogok a társadalom javát hivatottak szolgálni, és nem a társadalom hiszterizálását."