Népszerű a kétkamarás magyar parlament ötlete

A megkérdezettek fele helyeselné azt az elképzelést, hogy a civil társadalom nagyobb beleszólása érdekében kétkamarás legyen a magyar Országgyűlés - derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából. A parlament a legismertebb magyar politikai intézmény a felmérés szerint.

A legismertebb politikai intézmény az Országgyűlés, szinte minden magyar állampolgár hallott már tevékenységéről - olvasható a Szonda Ipsos felmérésében, amelyből az is kiderül, hogy az intézmények bizalmi rangsorában a parlament közepes presztízzsel (52 ponttal) a lista közepén található, az élen az Alkotmánybíróság és a válaszadó számára legrokonszenvesebb párt áll - 66 illetve 65 ponttal. A közvélemény összesített bizalmi rangsora végén az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei állnak (38-39 pontokkal).

A lakosság a parlamenttől elsősorban az érdekképviseleti funkciók ellátását várja el, általában és konkrétan is, például a költségvetési vitánál. Szinte ugyanilyen fontosnak tartják, hogy megakadályozza a korrupciót; odafigyeljen a közvélemény hangjára; törvényalkotói munkája során diszkrimináció nélkül segítsen a rászorulók helyzetén; működésével biztosítsa a jogrendet az országban és a kétharmados törvények módosításánál a pártpolitikai érdekek helyett a nemzeti érdekeket vegye figyelembe.

A politikát és benne a parlamenti eseményeket a közepesnél mérsékeltebb érdeklődéssel figyelik az emberek (egy százfokú skálán az érdeklődést kifejező mutató értékei 39 illetve 41 pont). A parlamenti munka eredményeit ott észlelik leginkább a megkérdezettek, ahol nagy erőfeszítéseket érzékelnek. A lakosság az európai uniós jogrendhez közeledésben elért parlamenti eredményeket tartja a leginkább említésre méltónak, illetve a hazai jogrend működésének biztosításában betöltött szerepét is határozottan eredményesnek ítéli, továbbá elismerik a nemzetközi politikában való aktív részvételét is.

A kutatás több adatából megállapítható, hogy a parlamentnek a jogalkotói, jogharmonizációs, valamint a nemzetközi tevékenységét tekintik sikeresnek az emberek. Az érdekkifejező és érdekképviseleti funkciók ellátását viszont javítandónak tartják.

A képviselők munkáját, az országgyűlés egészének tevékenységét értékelő átlagpontszám 49, ami a közepes értékelések túlsúlyából valamint a pozitív és negatív vélemények azonos arányából áll elő. A megkérdezettek többsége (54%-a) azt szeretné, ha az ország sorsát érintő legfontosabb döntésekbe társadalmi szervezeteknek, civil szervezeteknek a jelenleginél nagyobb beleszólási lehetősége lenne. Az emberek fele helyesli, egyharmada ellenzi azt az elképzelést, miszerint a civil társadalom nagyobb beleszólása érdekében kétkamarás parlamentnek kellene létrejönnie.

A korábbi parlamenti elnökök közül Áder János nevére a megkérdezettek 43%, Gál Zoltánéra 16%, Szabad Györgyére 12% emlékszik. Szili Katalin náluk ismertebb, a lakosság 51%-a tudja, hogy ő a magyar országgyűlés jelenlegi elnöke. Munkájának kedvező a megítélése, a tevékenységét értékelő mutató értéke 60 pont. Szili Katalin eléggé konszenzusos személyiség: egyetlen társadalmi-demográfiai csoportban sem kerül 50 pont alá az elégedettségi indexe.

A lakosság nagyobbik része nincs tisztában az állandó parlamenti bizottságok számával és nevével. A legismertebb a honvédelmi bizottság, amit a költségvetési és pénzügyi bizottság és az egészségügyi bizottság követ.