Megállapodtak az európai képviselők választásáról

A négy parlamenti párt között konszenzus alakult ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek megválasztására vonatkozó törvénytervezet ügyében. Eszerint zártlistás szavazással válasszák meg az európai parlamenti képviselőket.

A Belügyminisztériumban történt egyeztetést követően Pál Tibor, a BM politikai államtitkára elmondta: a pártok egyetértésre jutottak abban, hogy Magyarországon zártlistás szavazással válasszák meg az európai parlamenti képviselőket. Korábban felmerült a nyíltlistás szavazás lehetősége, amely azt jelentette volna, hogy választópolgárok nemcsak a listára szavazhattak volna, hanem azon belül, a rajta szereplő jelöltekre is. Ebben az esetben nem a pártok, hanem a szavazók döntik el a listán szereplők közül a sorrendet. A zárt listás választásnak megfelelően azonban a pártok előre meghatározott sorrendben jelölhetnek képviselőket, a választók így csak azt befolyásolhatják, hogy az általuk preferált politikai tömörülés hány mandátumhoz jut.

A megállapodás értelmében Magyarország egy választókerületet alkot. A 2004 nyarán esedékes EP-választáson Magyarország számára biztosított 24 képviselői helyért csak pártok indulhatnak. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlása szükséges. A mandátumszerzés küszöbértéke 5 százalék. "A külföldön élő, de Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar választópolgárok a külképviseleteken is leadhatják majd szavazataikat" - mondta Pál Tibor.

A külföldi voksolás a tervek szerint úgy történik majd, hogy egy nyomtatott lapon szavaznak, amelyet azonnal digitalizálnak és ezt küldik át elektronikus úton az Országos Választási Irodához. A szavazólapokat a nagykövetségekről választás után 1-2 nappal hozzák haza, ezt követően hirdetnek végeredményt.

Az egyeztetésen elfogadták a Fidesz javaslatát, hogy az országos listát állított pártok delegáltjaiból mind a 94 külképviseletre utazzon szavazatszámláló bizottság. Szavazhatnak majd az EU-tagországok választópolgárai is Magyarországon, sőt jelöltként is indulhatnak.

A belügyi államtitkár szerint a tervezet a közigazgatási államtitkári egyeztetés után hamarosan a kormány elé kerülhet, és már február elején tárgyalhatja a parlament, amelynek kétharmados többséggel kell döntenie. "A 2004 nyaráig hátralévő több mint egy év elegendő az EP-választásra történő megfelelő felkészülésre" - közölte Pál Tibor.

Tóth Zoltán, a BM közigazgatási államtitkára közölte: a törvénytervezetről az Európai Bizottság bel- és igazságügyi főigazgatóságának szakértője is kedvező véleményt alkotott. Hozzátette: a leendő tagállamok közül Magyarország készítette el elsőként az Európai Parlament képviselőinek megválasztására vonatkozó törvénytervezetet.

A nemzetközi választási standardoknak megfelelőnek ítélte a tervezetet a közép- és kelet-európai választási szakértők egyesülete (ACEEEO) ugyanúgy, mint a címzetes főjegyzők és a választási szakértői kollégium tagjai.

Kérdésre válaszolva Pál Tibor elmondta: nem lesz lehetőség párhuzamos magyar parlamenti és EP-képviselői mandátumra. Tehát akit EP-képviselőnek választanak, annak le kell mondania országgyűlési helyéről. "Azt viszont a pártoknak, illetve a jelölteknek kell eldönteniük, összeegyeztethető-e az EP-képviselőség a polgármesterséggel" - mondta Pál Tibor.

Tóth Zoltán szerint az európai parlamenti választás ugyanannyiba - mintegy 4 milliárd forintba - kerül majd, mint az országgyűlési választások. Esetleges pluszköltséget az jelenthet majd, hogy a külképviseleteken 2004 nyaráig végre kell hajtani a voksoláshoz szükséges technikai fejlesztést.