Vágólapra másolva!
Az Országos Választási Bizottság több határozatát is megsemmisítették felsőbb jogi fórumok az elmúlt hónapokban. Legutóbb a Legfelsőbb Bíróság hozott az OVB határozatával ellentétes döntést, amikor érvénytelennek minősítette a roma önkormányzati választást. Az OVB elnöke, Ficzere Lajos ugyanakkor sikeresnek tartja a testület munkáját. Mint mondja, az elmúlt egy évben több mint 150 határozatukat támadták meg, és a Legfelsőbb Bíróság csak egy esetben adott helyt a kifogásnak.
Vágólapra másolva!

Több mint 150 alkalommal támadták meg az Országos Választási Bizottság határozatait 2002. január elseje óta a Legfelsőbb Bíróságon, és a bíróság eddig csupán egyetlen esetben - a cigány önkormányzati választás ügyében - változtatta meg a testület döntését. Az OVB elnöke, Ficzere Lajos az [origo]-nak hozzátette, határozataikat több alkalommal vitatták az elmúlt bő egy év során, mint az azt megelőző 12 évben. Ficzere szerint ugyanakkor az, hogy az LB csak egy esetben semmisítette meg döntésüket, azt jelzi, hogy a testület eredményesen végzi munkáját.

Húszmillió forintba kerül az új roma választás/itthon/20030117ujabb.html

Ficzere a Legfelsőbb Bíróság döntéséről - amely megsemmisítette az OVB határozatát, és új cigány önkormányzati választást rendelt el - a testület szombati üléséig nem kíván nyilatkozni, a kialakult helyzetet ugyanis akkor fogják megtárgyalni. Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bíróság csupán egyetlen határozatukat semmisítette meg, pedig a Lungo Drom cigány szervezet több - választási csalásra és manipulációra utaló - kifogást is benyújtott. Ficzere azt is közölte, már a szombati egyeztetésen javaslatot fognak tenni az új választás időpontjára, a végleges dátumot azonban csak az Országos Választási Irodával, valamint az érintett cigány szervezetekkel folytatott megbeszélések után jelölik ki.

Az OVB határozatai nem voltak alkotmánysértőek

A közelmúltban két alkalommal az Alkotmánybíróság (AB) is megsemmisítette az OVB határozatait: egyik esetben az önkormányzati választások szavazólapjain szereplő pártlogókról, a másik esetben pedig egy földkérdésben tartandó népszavazásról volt szó.

Alkotmányellenes a pártlogók méretének korlátozása/itthon/20021216alkotmanyellenes.html

A pártlogók ügyében a Fidesz fordult az AB-hez, kifogásolva, hogy a belügyminiszter rendeletben szabályozta a szavazólapokon szereplő pártlogók méretét. A szabályozás miatt a Fidesz emblémája jóval kisebb méretben jelent meg a lapon, mint például az MSZP-é. Az OVB elutasította a párt kifogásait, az AB ugyanakkor később kimondta, hogy a belügyminiszternek nem lett volna joga ahhoz, hogy ilyen rendeletet hozzon.

Ficzere az [origo]-nak elmondta, az OVB azért utasította el a Fidesz kifogásait, mert nekik nincs joguk ahhoz, hogy bármilyen rendeletet is alkotmánysértőnek nyilvánítsanak. Az OVB-nek a hatályos törvényekből kell kiindulnia, és azokat nem bírálhatja felül - tette hozzá az elnök.

Az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazást a termőföldről/itthon/20021217azalkotmanybirosag.html

Az Alkotmánybíróság a Hajrá Magyarország! Mozgalom, valamint a MIÉP által kezdeményezett, a termőfölddel kapcsolatos népszavazások ügyében december közepén semmisítette meg az OVB három határozatát. (Az OVB a Hajrá Magyarország! aláírási ívét engedélyezte, a MIÉP két aláírási ívét pedig elutasította.) Az AB egyúttal új eljárásra is kötelezte az OVB-t, amely a közeljövőben fog tárgyalni erről a kérdésről.

Ficzere szerint az OVB ekkor sem követett el komoly hibát, hiszen az AB indoklásában sem az szerepel, hogy alkotmánysértő döntést hoztak, hanem az, hogy nem jártak el kellő alapossággal a határozatok meghozatalánál.