Vágólapra másolva!
Január végén ül össze először a nemzeti és állami jelképrendszert áttekintő szakértői bizottság. A testület foglalkozik majd az államhatalmat megtestesítő intézmények, közöttük a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint a Legfelsőbb Bíróság elhelyezésével, továbbá az egykor kormányzati negyedként működött budai királyi vár újrahasznosításával. A bizottság át fogja tekinteni a címer és a lobogó használatának, illetve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét.
Vágólapra másolva!

A nemzeti és állami jelképekkel kapcsolatos módosításokat előkészíteni hivatott bizottságot - amelynek neves jogász és történész professzorok, művészek és írók, egyházak, illetve a határon túli magyarság és a magyarországi nemzetiségek képviselői a tagjai - Medgyessy Péter miniszterelnök kezdeményezésére hozta létre a kormány. A testület elnöke Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke.

Az első ülés napirendjén szerepel az államhatalmat megtestesítő intézmények, közöttük a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint a Legfelsőbb Bíróság elhelyezése, továbbá az egykor kormányzati negyedként működött budai királyi vár újrahasznosítása. A bizottság át fogja tekinteni a címer és a lobogó használatának, illetve a Himnusz műsorra tűzésének rendjét - közölte Glatz. A bizottság ugyancsak napirendjére tűzi az állami és nemzeti ünnepek rendszerét és megfogalmazza az állami, nemzeti, vallási és egyéb ünnepek egymáshoz való viszonyát. Tanulmányt készítenek a kitüntetések jelenlegi rendszeréről és az abban megjeleníthető történelmi hagyományokról.

Az akadémikus szerint "az állami és nemzeti jelképek között meg kell találni a magyar kultúra, a magyar tudomány és a mindennapi munkavégzés, a társadalom különböző korosztályainak megjelenítését". Glatz Ferenc, mint fogalmazott, az "identitáspluralizmus" képviselője, szerinte az államrendszernek biztosítania kell azt, hogy az egyén "szabadon kiélhesse minden közösségi kötődését". Szerinte a pártpolitikai identitás "diktatúrájával" szemben vissza kell adni a civil társadalom, a polgári közélet becsületét.

Úgy véli, lehetőséget kell teremteni arra, hogy az emberek az egyoldalú pártpolitikai identitás mellett szabadon alkossák meg világnézetüket, szociális vagy akár nem- és korosztálybeli összetartozás-tudatukat is. Glatz Ferenc közölte: a felülvizsgálat célja, hogy az európai és a nemzetközi normákat figyelembe véve fogalmazódjanak meg a magyar állam és nemzet történelmi sajátosságai és "mindazok az értékek, amelyeket a XXI. században magunkénak mondhatunk".

Az akadémikus szerint az 1989-től felgyorsult, nemzetközi mércével is jónak ítélhető demokratikus átalakulás megváltoztatta az állami és nemzeti jelképek használatát. "Újra kell gondolni azt, hogyan jeleníthető meg az a történelmi sajátosságunk, hogy a nemzet hét államkeretbe tagozódva éli a maga életét" - fogalmazott. Ugyancsak újragondolandónak tartja a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, a kulturális-tudományos intézmények autonómiájának viszonyát a végrehajtó hatalomhoz, illetve a törvényhozáshoz.

Glatz Ferenc még erősebben hangsúlyozná a magyar állam ezeréves hagyományának szerinte legértékesebb elemét: azt, hogy olyan intézményrendszer működött a Kárpát-medencében, amely védettséget és biztonságot nyújtott nemcsak a magyar, hanem a korábban itt élő szláv és egyéb népeknek. "A kitagadó hagyományoktól el kell határolódni" - mondta. Az akadémikus meggyőződése: a nemzeti önkritikának a nemzeti értékek felmutatásával kell párosulnia.