Néhány családból áll a lakásmaffia

Az igazságügy-miniszter állításával ellentétben szervezett csoportok állnak a lakásmaffia-ügyek mögött - derül ki az ORFK jelentéséből. A bűncselekmények elkövetői között ügyvédek és ingatlanközvetítő cégek is felbukkannak. Az ORFK azt javasolja, hogy az autók mintájára vezessenek be ingatlantörzskönyvet, amely nélkül nem lehetne eladni a lakást vagy telket. A Budapesti Ügyvédi Kamara azt szorgalmazza, hogy az ügyvédek jogosultak legyenek a különböző okmányok valódiságának ellenőrzésére. Többek szerint első lépésként a földhivatalokban tapasztalható zavarokat kellene megszüntetni.

Tavaly októberben kezdték el összeállítani az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) munkatársai a lakásmaffia-jelenséggel foglalkozó jelentését, amelyet továbbítottak a témával foglalkozó országgyűlési albizottságnak. A jelentés összegzi a lakásmaffia-ügyekkel kapcsolatos rendőrségi tapasztalatokat, valamint javaslatokat is ad a problémák megoldására.

A jelentés szerint az elmúlt két évben országosan közel négyszáz lakásokkal összefüggő csalás miatt nyomozott a rendőrség. Az országosan ismertté vált csalások háromnegyedét Budapesten követték el 2002 és 2001-ben.

Háromnál több szervezet működik

Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, a bűncselekményeket olyan szervezett csoportok követik el, amelyek ugyanakkor nem felelnek meg a büntetőjogban ismert bűnszervezet fogalmának. A csoport tagjai hatékonyan működő munkamegosztás szerint végzik feladataikat. Így szinte minden lakásmaffián belül találni olyat, aki az információk beszerzésével foglalkozik, valamint olyat, aki a jogi feladatokért, a hamis okmányok elkészítéséért, illetve az ügylet tényleges lebonyolításáért felelős. Ennek megfelelően előfordul, hogy a bűncselekmények elkövetésében tippadó ingatlanközvetítő cégek és ügyvédek is részt vesznek.

Garamvölgyi nem tudta megerősíteni azt a sajtóinformációt, miszerint a fővárosban három bűnöző család lenne felelős a lakásmaffia-ügyekért. A kommunikációs igazgató szerint ennél több csoportról van szó, amelyek némelyikében kimutatható a vérrokoni kapcsolat is. Garamvölgyi hozzátette, a lakásmaffia elleni harc azért is nehéz, mert a bűnöző szervezetek folyamatosan újratermelik magukat. Így ha lebuktatnak egy-egy csoportot, akkor hamarosan újabb bűnözők lépnek a színre.

Utcára tett nyugdíjasok és áladásvételek

Az albizottságnak készülő jelentésből kiderül, hogy a lakásmaffia-jelenség a rendszerváltást követő években tűnt fel. A bűncselekményeknek alapvetően két típusa van: az egyik esetben jellemzően nehéz helyzetbe jutott embereket (idős, egyedülálló nyugdíjasokat vagy megszorult vállalkozókat) környékeznek meg az elkövetők, másik esetben pedig áladásvétel történik, vagyis az ingatlant a nélkül adják el, hogy a valódi tulajdonos tudna róla.

Azokat az idős embereket, akiknek az ingatlan fenntartása, a rezsiköltségek kifizetése gondot okoz, úgy környékezik meg a bűnözők, hogy felajánlják, kifizetik helyettük tartozásaikat, cserébe pedig csupán annyit kérnek, hogy fedezetként bocsássák rendelkezésre lakásukat. A nyugdíjast azonban - aki első pillanatra talán örül annak, hogy megszabadul adósságaitól - rövid időn belül ténylegesen is megfosztják lakásától, és így az idős ember utcára kerül.

A lakásmaffia hasonlóan jár el a megszorult vállalkozókkal szemben is: uzsorakölcsönt adnak neki, majd gondoskodnak róla, hogy a vállalkozó által tervezett üzlet befuccsoljon, és így ne legyen mód az uzsorakamat kifizetésére. A kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan pedig rövid úton a lakásmaffiához kerül.

A másik jellemző eset, ha áladásvétel történik, vagyis ha a valódi tulajdonos tudta nélkül adnak el egy ingatlant. A leggyakoribb, hogy lakatlan házat vagy beépítetlen, de értékes telket adnak el. A bűnözők ilyenkor a földhivatalokban működő ingatlan-nyilvántartásból kikérik az adott ingatlan tulajdonlapját, majd hamis okmányokat - személyi igazolványt, jogosítványt - készítenek, és ezzel bonyolítják le az adásvételt.

Az ORFK több javaslatot is megfogalmaz jelentésében, így megemlíti, hogy a tulajdoni lap mellett - amelynek adataihoz bárki hozzáférhet - létre kellene hozni az ingatlantörzskönyvet, amely a mindenkori tulajdonos birtokában lenne, és amely nélkül nem lehetne adásvételt intézni. A rendőrség szerint emellett az önkormányzatoknak is ki kellene terjeszteniük szociális tevékenységüket, és fel kellene mérniük, hogy az adott területen hány - a lakásmaffiák potenciális áldozatának számító - idős, egyedülálló lakó él. Számukra olyan tájékoztatást kellene nyújtani, amely elősegítheti a probléma megelőzését.

A miniszter felmérés nélkül nyilatkozott

Az ORFK tehát állítja, hogy szervezett csoportok hajtják végre a bűncselekményeket, az igazságügy-miniszter azonban korábban úgy nyilatkozott, hogy ezeket az ügyleteket nem szervezetten hajtják végre. A tárca sajtóosztályán az [origo]-val közölték, a minisztérium nem végzett felmérést a lakásmaffiák ügyében, ezért a miniszter nem kutatási adatok birtokában tette nyilatkozatát. A minisztériumban azt is elmondták, a jelenség visszaszorítása érdekében azt javasolják, hogy az ingatlan-nyilvántartás a földhivataloktól kerüljön át a bíróságokhoz. Hozzátették, konkrét lépések ugyanakkor még nem történtek ez ügyben.

Az ügyvédek is lehetnek áldozatok

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János ügyvéd az [origo]-nak megerősítette a rendőrség azon állítását, miszerint voltak olyan esetek, amelyekben ügyvédek is részt vettek. Bánáti ugyanakkor hozzátette, az esetek nagy részében az ügyvédeket is megtévesztik, és nem tudnak arról, hogy bűncselekmény részeseivé válnak. Az elnök szerint ez úgy fordulhat elő, hogy az ügyvédek sem képzett okmányszakértők, ezért őket is be lehet csapni egy-egy jól hamisított igazolvánnyal.

Bánáti hozzátette, vannak ügyvédek, akik ugyan nem teljesen vétlenek, de nem is követnek el bűncselekményt, hanem csupán nem tartják be a szigorú kamarai szabályokat, és ezzel hozzájárulnak az áladásvétel lebonyolításához. A legkisebb azoknak az ügyvédeknek a száma, akik szándékosan vesznek részt a lakásmaffia ügyleteiben - állítja Bánáti, akinek mindössze öt ilyen esetről van tudomása.

A kamara elnöke szerint az összetett jelenség ellen többek között úgy lehetne fellépni, ha a földhivatalok utolérnék saját magukat, és megszűnnének az ott tapasztalható zavarok. Bánáti úgy véli, az is javítana a helyzeten, ha az ügyvédek lehetőséget kapnának arra, hogy azonosíthassák az adásvételek során előkerülő okmányokat. A rendőrség által felvetett ingatlantörzskönyvvel kapcsolatban Bánáti elmondta, minden olyan javaslatot hasznosnak tart, ami segít megoldani a problémát, de azt is szem előtt kell tartani, hogy az ügyleteket nem szabad túlbonyolítani, mert az lelassíthatja az ingatlanpiac működését.

A bizottság csak most kezdi az érdemi munkát

Az ORFK jelentése az Országgyűlés lakásmaffia-jelenséggel foglalkozó albizottsága számára készült. Az albizottság elnöke, Devánszkiné dr. Molnár Katalin (MSZP) az [origo]-nak elmondta, már olvasta a jelentést, de annak részleteiről csak a csütörtökön tartandó ülésük után fog nyilatkozni. A képviselő közölte, az albizottság ugyan már tavaly novemberben felállt, de az érdemi munkát csak most fogják elkezdeni. Céljuk, hogy feltárják azokat a kiskapukat és joghézagokat, amely elősegítik a lakásmaffiák működését.

KAPCSOLÓDÓ CIKK