Milliós bírság a hátrányos megkülönböztetésért

Országos krízishálózat kialakítását tervezi a munkaügyi minisztérium a nők, a romák és a fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítésére. Számos egyéb intézkedés mellett törvény készül az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről, mely már idén életbe léphet. A törvény akár többmilliós pénzbírságot is kiszabna azokra, akik megsértik az esélyegyenlőség jogát.

Elsősorban a nők, a romák és a fogyatékosok jogait biztosítaná az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény, amely várhatóan áprilisban kerül a parlament elé. A törvényen kívül számos intézkedést tervez a foglalkoztatási minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatósága, hogy a jogokról és kötelezettségekről mindenki értesüljön, akit pedig valamilyen sérelem ér, tudjon hová fordulni. A tervek között szerepel egy országos kríziskezelő hálózat kialakítása, ahol olyan szakemberek dolgoznának, akiket kiképeznek az esélyegyenlőségről és arról, hogyan bánjanak az erőszak áldozataival. Újra működtetni kezdenek egy zöld számot, ahol jogászok várják azoknak a hívásait, akiket jogtalan megkülönböztetés ért. Eddig is sokan jelentkeztek levélben ilyen problémákkal, jogi segítséget kérve, de csak most sikerült alkalmazni erre a feladatra jogászokat - mondta az esélyegyenlőségi főigazgatóság igazgatója, Lévai Katalin.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény tervezetének előkészítői szerint a jelenleg hatályos antidiszkriminációs szabályozás nem elég hatékony, és az uniós jogharmonizáció is megkíván egy új törvényt. Az új szabályrendszerhez egy új intézmény is kapcsolódna: független bizottság vizsgálná meg a konkrét eseteket, hogy történt-e törvénysértés, megsértették-e a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a bizottságnak lenne lehetősége - 50 ezertől 3 millió forintig terjedő - bírság kiszabására. Amennyiben a bizottság által jogsértőnek talált személy vagy szervezet nem ismeri el a bűnösségét, fordulhat bírósághoz, és akkor bírósági útra terelődne az ügy. A bizonyítási kötelezettség a jogsértőt terhelné, tehát neki kellene bizonyítani, hogy nem sértette meg az esélyegyenlőségi törvényt.

A készülő törvény minden hátrányt szenvedő csoportnak egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget akar biztosítani. Az antidiszkriminációs törvény tiltaná a faj, szín, nemzetiség, nyelv, egészségi állapot, fogyatékosság, vallás, politikai vagy más vélemény, nem, szexuális irányultság, életkor, társadalmi származás, vagyoni születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel alapján történő hátrányos megkülönböztetést.

Egyenlő munkáért egyenlő bér

A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles előléptetni a különböző nemű munkatársait, nem tehet különbséget férfiak és nők között akkor sem, amikor a képzéshez való hozzájutásról kell döntenie. Emellett ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nőknek, mint a férfiaknak. Ez érintheti a munkaidőt, az elbocsátás feltételeit vagy az öltözködési szabályokat is. A munkaadó köteles olyan személyügyi programot kidolgozni és végrehajtani, hogy a megüresedett helyekre lehetőleg nők és férfiak is jelentkezzenek, és ne legyen aránytalanság a felvett nők és férfiak között. Emellett ne legyen indokolatlan aránytalanság a magasabb munkakörbe, vezető beosztásba jutó nők és férfiak között - áll a törvény tevezetében.

Még idén életbe léphet az új törvény
 

A törvénytervezetről az esélyegyenlőségi főigazgatóság csütörtökön a nők jogait védő civil szervezetekkel tartott vitafórumot. A jogvédők egyetértettek abban, hogy a törvényre szükség van, de nem minden pontjában osztották az előkészítők véleményét. Több felszólaló azt szorgalmazta: az esélyegyenlőséget felügyelő bizottságban ugyanolyan arányban kellene a férfiaknak és a nőknek helyet foglalniuk, valamint javasolták azt is: a munkavállalókat megillető jogokról tájékoztatási kötelezettsége legyen a munkaadóknak. A vitafórumot hamarosan a romákat és a fogyatékkal élőket képviselő szervezetek képviselőivel is megtartják. A civil szakemberek észrevételei még belekerülhetnek a végleges tervezetbe, ami várhatóan áprilisban kerül a parlament elé, az új jogszabály idén nyáron vagy ősszel léphetne életbe.