Az utak sózása miatt aggódnak a környezetvédők

Másként képzelik el az utak síkosság mentesítését az azt végrehajtó szervek és a környezetvédő szervezetek. Az utóbbiak Karthágó sóval bevetéséhez hasonlítják a legáltalánosabban használt eljárást, míg a közterület-fenntartók a lakosság elvárásainak próbálnak megfelelni.

Nem egyezik a környezetvédők és az utakat tisztító szakemberek véleménye a télen szokásos úttisztítási módszerekről. A környezetvédők egyértelműen ártalmasnak tartják és elutasítják, az Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) szakemberei viszont egészséges kompromisszumként értékelik az utak sózással történő tisztítását - írja a Napi Gazdaság.

Az Európai Unióban sincs egységes szabályozás az utak síkosság mentesítésére. Ausztriában vagy a skandináv országokban tilos a sózás; a magyar szakemberek állítása szerint ez azért nem okoz akkora fennakadást ezekben az országokban, mert a lakosság jobban felkészül a nagy hóra.

Pfeifer Zsuzsa, az FKF környezetvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy vállalata hangsúlyt fektet a környezet védelmére, ám a járható, az egyéni és a tömegközlekedésre egyaránt alkalmas utakat követelő budapestiek igényeinek is meg kell felelni. Az FKF korábban tett kísérletet arra, hogy kevésbé ártalmas szerekkel tegye csúszásmentessé az utakat, de a helyi tömegközlekedés irányítóinak kifejezett kérésére visszatértek a só és homok keverékéből készült hintő anyagra. Pfeifer szerint az FKF kompromisszumra törekszik, így a speciális só és homok keverékéből készült matériát elsősorban a tömegközlekedés számára létfontosságú, elsőrendű utakon alkalmazzák. Az FKF környezetvédelmi osztálya szúrópróba szerű ellenőrzéseket hajt végre annak érdekében, hogy az utakra kikerülő - négyzetméterenként 5 gramm - anyag megfeleljen a vállalat húsz éve felállított, folyamatosan korszerűsített minőségi kritériumainak.

Nem alkalmaznak vegyszeres megoldásokat természetvédelmi területeken vagy olyan műtárgyak, hidak közvetlen környezetében, amelyekben jelentős károkat okozhat a megolvadt sólé. Ezért ott csupán mechanikus módszerekkel tisztítják az utakat. A normák betartását a környezetvédelmi felügyelőségek is ellenőrizhetik; a környezetvédelmi minisztérium egyik munkatársa szerint a fővárosban alkalmazott technológia minden szempontból megfelel az európai normáknak.

Másként látják a helyzetet a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a sózást egyéb vegyszerekkel, illetve mechanikus hó eltakarítással kellene felváltani. Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy ők is tisztában vannak a magyar realitásokkal, ezért az alternatív megoldások fokozatos bevezetését javasolják. Így tettek javaslatot a környezetvédelmi szempontból veszélyeztetett vidékek, például a nemzeti parkok, a Bükk-fennsík vagy a Balaton-felvidék területén a sózás kiváltására. Így a lakosság megszokja, hogy nem csak ezzel a módszerrel lehet járhatóvá tenni az utakat.

(OS)

KAPCSOLÓDÓ CIKK