Furcsállják a hazai vitát az EU diplomatái

A koppenhágai tárgyalások lezárása utáni belpolitikai vihar határozta meg a hangulatot az Országgyűlés integrációs bizottságának hétfői ülésén. Mind az EU soros elnöki posztját betöltő Dánia magyarországi nagykövete, mind az EU főtárgyalója azt állította: a magyar diplomaták a tárgyaláson elértek mindent, amit lehetett. Értetlenségüket fejezték ki az itthoni fogadtatás miatt.

Kovács László a dán és az EU-nagykövet mellett

A bizottsági ülésen elsőként Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a testületet a tárgyalásokról és reagált az ellenzéki kritikákra. A külügyminiszter szerint a csatlakozási tárgyalások lezárása akkor is történelmi jelentőségű esemény lenne, ha rövid távon semmit sem kapott volna az ország az Európai Uniótól, vagyis nullszaldós lett volna a magyar csatlakozás. Kovács szerint ugyanakkor jóval többről van szó, mint a pénzügyi feltételekről. Példaként említette, hogy a magyar állampolgárok szabadon mozoghatnak a csatlakozás után az EU területén. "Tágabb hazánk az EU lesz" - mondta, hozzátéve, hogy hamaroan útlevél nélkül utazhatunk Szlovákiába és nem sokkal később Romániába. Ezt a magyaroknál senki sem értékelheti többre - mondta a külügyminiszter.

Kovács állítja: aki ezután gyenge, erélytelen, sikertelen tárgyalásról beszél és azt mondta, hogy a semmit érték el, az vagy nem ismeri a tényeket, vagy a tisztessége hiányzik, vagy nem tud úrrá lenni azon a helyzeten, hogy nem ő írhatja alá a csatlakozási szerződést. Ez méltatlan egy történelmi eseményhez - mondta Kovács.

A csatlakozási tárgyalások lezárásának részletes ismertetése után a külügyminiszter azzal fejezte be beszédét, hogy közölte: Magyarország a csatlakozás utáni első három évben 1,4 milliárd eurót, vagyis 335 milliárd forintot kap az EU-tól. Lehet, hogy van akinek ez semmi, de Magyarországnak nagyon sok - mondta Kovács László.

Klaus Juul Nielsen, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Dánia magyarországi nagykövete az ülésen elmondta, hogy szerinte nem lehetett volna jobb eredményt elérni a koppenhágai csúcson. A nagykövet arra figyelmeztetett, hogy sok még a tennivaló. Kiemelte a csatlakozáshoz szükséges még hátralévő népszavazást és azt is, hogy a tagállamok parlamentjeinek ratifikálniuk kell a szerződést.

Jürgen Köppen

Jürgen Köppen, az EU magyarországi nagykövete elmondta, hogy egy éve még egyáltalán nem volt biztos, hogy mind a tíz tagjelölt ország beléphet az unióba. Nem tudták, hogy akik beléphetnek, mikor tehetik ezt meg. Ma már biztos a belépés ténye és dátuma. A nagykövet közölte: fontos, hogy mindenki teljesítse kötelezettségeit, hogy ne sérüljön a csatlakozási folyamat. Ez kell ahhoz, hogy minden strukturális és vidékfejlesztési pályázati pénzhez hozzájusson Magyarország.

Pierre Mirel, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának igazgatója, a magyar csatlakozás főtárgyalója az EU részéről, és éveken át részt vet a másik oldal képviseletében a kétoldalú egyeztetéseken. A mezőgazdasági termelés szabályozó kvótákról azt mondta, hogy a korábban megjelölt magyar igények az álmok birodalmába tartoztak, olyan termelési mennyiségeket jelöltek meg, amelyeket talán 2020-ra, 2030-ra lehet csak elérni. Mindezt azért mondta el, mert Kovács László előtte reagált Orbán Viktor miniszterelnök kritikáira. A volt kormányfő szerint jóval a magyar igények alatti ereményeket ért el a kvóták terén a magyar küldöttség, de a külügyminiszter szerint a tervek irreálisak voltak.

Mirel a a végeredményt tisztességes üzletnek nevezte. Nagyon jó eredménynek nevezte Magyarország szempontjából, hogy a nagybefektetők tovább megtarthatják kedvezményeiket, mert Brüsszelben eleinte hallani sem akartak erről. Elismerte, hogy nem voltak könnyűek a feltételek, az Unió kis mozgásteret hagyott csak a jelölteknek. Nagy elismerésel szól Juhász Endre nagykövetről a magyar főtárgyalóról

Ámulok ezen a vitán - közölte az EU főtárgyalója, utalva a koppenhágai csúcs utáni magyarországi belpolitikai viharra. Megjegyezte, hogy az eredmények a politikai konszenzusnak köszönhetők és azt kívánja, hogy az megmaradjon a népszavazásig, majd a belépésig is.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta: reméli, hogy a csatlakozás aláírásának napja nem csak a nyugat, hanem a közép-kelet-európai államok számára is szerencsés lesz. Az ellenzéki képviselő üdvözölte és történelmi jelentőségűnek nevezte a tényt, hogy az ország befejezte a csatlakozási tárgyalásokat. Köszönetet mondott mindenkinek, akinek szerepe volt ebben.
A végeredményről szólva azt mondta, hogy ez volt minden idők legszűkmarkúbb bővítése, ami a Marschall-segélyhez képest nem biztos, hogy megfelelő jóvátétel. (A Marschall-segélyt Amerika adta a II. világháború után a lerombolt országok, elsősorban Németország újjáépítésére. A keleti blokk nem fogadta el.)

Hörcsik megerősítette a Fidesz álláspontját, amely szerint a magyar delegáció jobb eredményeket is elérhetett volna. A képviselő ugyanakkor részletekbe nem bocsátkozott. Annyit mondott, hogy majd 2004 és 2007 között dől el, hogy hogyan tudnak megfelelni a magyar gazdák az uniós körülményeknek. Felszólította a kormányt, hogy tájékoztassa a parlamentet a tárgyalások részletes eredményeiről.

Kelemen András az MDF képviseletében azt mondta, hogy az átmenet idején a kormánynak gondoskodó állam mintájára közvetlen segítséget kell nyújtania a gazdálkodóknak.

Szent-Iványi István, a bizottság SZDSZ-es elnöke pedg arról beszélt, hogy nem a pénzügyi alku a lényeg, hanem az, hogy Magyarország csatlakozik a szabad és demokratus államok közösségéhez. A politikus szerint ezzel ér véget és teljesedik ki a rendszerváltás, mert azok az értékek erősödnek fel az uniós tagsággal, amelyek a rendszerváltás céljai voltak és amelyekben mind a négy parlamenti párt egyetért.

György Bence

Fotó: Barakonyi Szabolcs