Az MSZP hajlik a Fidesz álláspontja felé az alkotmányvitában

A parlamenti ellenzék nem szavazza meg az EU csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást, ha nem térnek vissza az eredeti négypárti megállapodáshoz. A kérdésről a héten még tárgyalnak a pártok. Az MSZP engedne, az SZDSZ ragaszkodik a kormányállásponthoz.

Jövő hét kedden szavaz az Országgyűlés az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. A kormányjavaslat elfogadásához a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, vagyis az ellenzék támogatása nélkül nem lehet megváltoztatni az alkotmányt. A múlt héten a négy parlamenti párt megegyezett az alkotmánymódosítás szövegében. Az megállapodásban felsorolták azokat a pontokat, amelyekben egyetértés született. Az indítványról szóló múlt szerdai szavazáson azonban a Fidesz szerint a kormány nem a megállapodásnak megfelelő szöveget bocsájtott szavazásra, mert az előterjesztésben három olyan pont is szerepelt, melyekben nem értett egyet a kormányoldal és az ellenzék. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz nevében hétfőn kijelentette, hogy ha a zárószavazáskor nem veszik ki a három vitatott pontot, akkor az ellenzék nem szavazza meg az alkotmánymódosítást. Glattfelder Béla fideszes politikus kedd este a frakció sajtótájékoztatóján ugyanezt mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy a szocialisták csütörtök reggelre egyeztetésre hívták őket, és ezen ott is lesznek.

A három vitatott pont nem tartozik szorosan a csatlakozás kérdéséhez: más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatról, a menekültügyről és a miniszterek hatásköréről, rendeletkiadási jogáról szólnak. A kormánypártok álláspontja a pontokkal kapcsolatban múlt szerdához képest homlokegyenest megváltozott: míg akkor az SZDSZ tűnt engedékenyebbnek, most az MSZP keresné a kompromisszumot.

Orbán hétfői kijelentése után Göndör István, az MSZP frakcióigazgatója azt mondta, a szocialisták hajlandóak tárgyalni a pontok elhagyásáról. Ezzel szemben Vastagh Pál, az alkotmánymódosítást előkészítő tárgyalások MSZP-s tagja múlt szerdán azt mondta, hogy a kormányoldal már elment a kompromisszum végső határáig, és szerinte többet már nem engedhetnek. Vastagh kedden az [origo]-nak megismételte, hogy a Fidesz nem adhat ultimátumokat, és komoly szakmai érvek szólnak a három pont meghagyása mellett. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezek alkotmányba iktatása elodázható, bár előbb-utóbb mindenképpen meg kell szavaznia az Országgyűlésnek.

Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő a múlt héten még azt mondta, hogy pártja számára az EU csatlakozás a legfontosabb, ezért hajlandóak engedni bármiben, ami szorosan nem kapcsolódik a kérdéshez. Ezzel szemben Fodor Gábor, SZDSZ-es képviselő kedden a parlamentben napirend előtt arról beszélt, hogy a menekültekkel kapcsolatos pont megtartásához pártja egyértelműen ragaszkodik. Fodor az [origo]-nak elmondta, hogy mindhárom vitatott pont elfogadása szükséges. Szerinte a Fidesz miatt így is sokat romlott a szöveg az eredeti változathoz képest, és nem lehet tovább engedni. Szerinte az összes olyan részt kiszedtek már, amelyekkel kapcsolatban a Fidesz előzetesen jelezte, hogy számukra teljesen elfogadhatatlan. Fodor Gábor szerint Szájer József alkujával nem volt elégedett utólag a Fidesz, és most próbálnak meg alakítani a már lezárt kompromisszumon. Fodor emlékezett, hogy Szájer korábban is jelezte, hogy nem értenek egyet a három ponttal, de szerinte ezek nem szerepeltek azok között, melyek miatt vétóval fenyegetett volna a párt.

Szájer József, a Fidesz EU ügyekben tárgyaló képviselője a múlt héten még nem állította egyértelműen, hogy a három pont megakadályozhatja az alkotmánymódosítás megszavazását, és így akár az ország EU csatlakozását is. Ugyanakkor gáncsoskodásnak nevezte, hogy a kormány benthagyta a javaslatban azt a három pontot, amiről szerinte nem állapodtak meg. Orbán Viktor hétfőn mondta ki először, hogy a pontok elhagyása a feltétele az ellenzéki igen szavazatoknak.