Az ORFK-hoz kerülhetnek az adónyomozók

Az adóhivatal bűnügyi igazgatósága átkerül a rendőrséghez, ha az Országgyűlés megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg.

Lamperth Mónika belügyminiszter és Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára felidézte, hogy a szervezet titkos információgyűjtési jogosultságát az Alkotmánybíróság 2002. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

A kabinet tagjai jelezték: a kormányprogramban is szerepelt az előző ciklusban életre hívott adóhivatalon belüli nyomozó szervezet megszüntetése, mert működése a magyar jogrendszertől idegen. Burány Sándor megengedhetetlennek nevezte, hogy a szervezet politikailag befolyásolható legyen.

A törvény elfogadásával az adóhatóság bűnügyi igazgatósága átkerül az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, a személyi állomány pedig megtartja köztisztviselői jogállását.

Lampert Mónika utalt arra, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását - egy kivétellel - korábban a rendőrség, mint általános nyomozóhatóság látta el.

A belügyminiszter szerint a tapasztalatok alapján nem indokolt az APEH szervezetében fenntartani a - titkos információgyűjtési jogosultsággal nem rendelkező - bűnügyi igazgatóságot. Szerinte a szervezet rendőrséghez telepítése megteremti a törvényes és eredményes működés feltételeit. "A feladatoknak a rendőrséghez való visszatelepítése nem igényli a személyi állomány köztisztviselői jogállásának megváltoztatását, ennek következtében az új szervezetnél marad a jelenlegi adónyomozói állomány" - mondta Lampert Mónika.

Burány Sándor expozéjában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló törvényjavaslattal összefüggésben azt emelte ki, hogy az APEH országos hatáskörű, alkalmazottainak létszámát tekintve a legjelentősebb államigazgatási szerv, ezért a szervezetére vonatkozó normákat törvényi szinten indokolt rendezni.

A politikai államtitkár emlékeztetett arra, hogy az APEH-ről jelenleg kormányrendelet, nyomozóhatóságáról pedig törvény rendelkezik. "Törvényi szintű szabályozást követel a jogállamiság alkotmányos elvének az adózás területén való maradéktalan érvényesülése is" - közölte.

Burány szerint nem engedhető meg, hogy az adóhatóság szervezete, vezetése, működése a politikai váltógazdaság által befolyásolható legyen. "Az APEH politikától független, szigorúan szakmai működését garantáló, stabil törvényi szabályozásra van szükség" - jelentette ki.

Az új szabályozási elemek közül kiemelte, hogy az APEH megyei igazgatóságai önálló jogi személyiséggel rendelkeznek a jövőben. Szólt arról, hogy a törvény elfogadása esetén megszűnik a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaság kizárólagos engedményezési státusza, az APEH pedig engedményezési jogát kizárólag pályáztatás útján gyakorolhatja.

A javaslat szerint az APEH elnökét - az Állami Számvevőszék előzetes véleményezése után - a jövőben a pénzügyminiszter nevezi ki hat évre.

Az APEH-ről szóló előterjesztések általános vitájában az MSZP vezérszónoka a két törvényjavaslat elfogadása mellett érvelt, a Fidesz viszont visszavonásukat indítványozta. Az MDF szintén elutasította a javaslatokat, míg az SZDSZ szónoka jelezte: támogatják az indítványokat, de nem tartják elegendőnek az APEH politikától való semlegességét biztosító garanciákat.

Gál Zoltán (MSZP) azt mondta: újfajta kormányzati filozófia fogalmazódik meg a két törvényjavaslatban, amely szerint le kell hántani az APEH-ről "azt a misztifikált elemet, ami rárakódott az elmúlt 12-13 évben". A változtatás indoklásául elmondta: a bűnözés jellege, struktúrája megváltozott, összetettebbé vált - különösen a gazdaság rendjét sértő esetekben és a szervezett bűnözésben - miközben a bűnüldözés differenciálódott.

Gál Zoltán úgy véli, hogy a bűnözés összetettsége miatt a bűnüldözés erőteljesebb koordinációját kellene megteremteni, és szerinte ez irányban hat az APEH Bűnügyi Igazgatósága szervezeti helyének megváltoztatása, amely - szerinte - egyszerre próbálja megőrizni a szakosodásban megjelenő hasznot, és megteremteni az erőteljesebb koordinációt.

Tállai András (Fidesz) szerint az APEH-ről szóló törvényjavaslatot a kormánynak vissza kellene vonnia, és az Európai Unió szabályozásának megfelelő új előterjesztést kellene készítenie. Hozzátette: egyetért azzal, hogy törvénnyel kell rendezni az APEH működését, de nem így.

Szerinte a mindössze kilenc paragrafusból álló előterjesztésben nem valósul meg az egységes szabályozás, a hatályba lépésről rendelkező paragrafus mellett négy paragrafus szól a szervezetről, ahol 13 ezer ember dolgozik, és négy paragrafus az APEH vezetőinek kinevezéséről. A fideszes politikus kifogásolta, hogy az európai uniós csatlakozásról nincs szó a törvényjavaslatban, amely fenntartja a megyei igazgatóságokat a regionális rendszer bevezetése helyett.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) dicsérte az Orbán-kormányt amiatt, hogy felismerte az új, gazdasági és adózással kapcsolatos bűncselekmények megjelenését és elterjedését, ugyanakkor közölte: az alkalmazott bűnüldözési eszközökkel az SZDSZ korábban sem értett egyet. Az előző kormányzatot bírálva veszélyesnek nevezte ugyanakkor a közvetlen utasítás rendszerének visszaállítását, és szerinte károkat okozott, hogy a rendőrségtől - a magasabb jövedelmek miatt - sok gazdasági szakember ment át az APEH Bűnügyi Igazgatóságához.

A szabad demokrata politikus helyesnek ítélte, hogy az adónyomozók átkerülnek a rendőrség szervezetébe. Az APEH-ról szóló előterjesztés kapcsán jelezte: támogatják a javaslatot, de nem tartják elegendőnek a politikától való semlegességet biztosító garanciákat. Jelezte: nem támogatják azt az elképzelést, amelynek értelmében hat évre neveznék ki az APEH elnökét.

Font Sándor (MDF) szükségesnek nevezte a 13 ezer dolgozóval működő APEH törvényi szintű szabályozását, ugyanakkor szerinte "gyönge kísérlet" és az APEH működésének szabályozására alkalmatlan a parlament előtt fekvő javaslat. Közölte: aggályosnak tartják az adóhatóság elnökének hat évre történő kinevezését, mivel egyes bűncselekmények öt év alatt elévülnek.

Szerinte aggályos az is, hogy egy olyan "civil szervezetet" kívánnak megszüntetni, amely sikeresen vette fel a kesztyűt a speciális bűncselekményekkel szemben. Azt javasolta, hogy a parlament kétharmados többséggel a jelenlegi struktúrában adja meg a titkos nyomozási jogkört az adónyomozóknak. Felszólalásában kitért arra, hogy az adóhatóság bűnügyi igazgatósága eddig 83 milliárd forint értékben derített fel bűncselekményeket.

Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint az adónyomozókra vonatkozó előterjesztés már formai okok miatt sem felel meg az elvárásoknak. Szerinte az adónyomozók átkerülése miatt szükség lenne a rendőrségi törvény módosítására. Közölte, hogy az elképzelés alapján az összes hatóságot be lehetne söpörni a rendőrség felügyelete alá. Úgy vélte: az adónyomozók az APEH felügyelete alatt hatékonyabbak voltak, mint a rendőrség szervezetében.

Tállai András (Fidesz) közölte: a javaslatban nincs garancia arra, hogy az APEH politikamentesen fog működni. Az indítványból hiányolta a szakmai előmenetelre vonatkozó rendelkezéseket.

Tóth Sándor (MSZP) úgy vélte: az ügyészség felügyelete kellő garancia az adóhatóság politikai semlegességére.

Lezsák Sándor (MDF) kitért arra, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatósága 91 százalékos eredményességi mutatóval dolgozott. Hozzátette: nem segíti, hanem megnehezíti az adózási fegyelem betartását a javaslat. Szerinte a törvényjavaslat kártékony, elfogadása esetén kárt fog okozni az országnak. Ugyanakkor azt mondta: mindenkinek alapvető érdeke, hogy jól működjön az APEH.

Keller László (MSZP) mindenki számára fontosnak nevezte a bűnügyi igazgatóság tevékenységét.

Az elnöklő Mandur László ezt követően az általános vitát lezárta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK