EU-népszavazás: tíz év csúszást jelentene a nem szavazat

Vágólapra másolva!
Miután ügydöntő, az Országgyűlésre nézve kötelező lesz az uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazás; a nem szavazat akár 10 évre is eltolhatná Magyarország csatlakozását. Ugyanarról ugyanis rövid időn belül nem lehet újra megkérdezni a választópolgárokat. A felmérések alapján csak a részvételi arány kérdéses, de a NATO-népszavazás előtt már puhítottak a szabályokon.
Vágólapra másolva!

Medgyessy Péter miniszterelnök arra készül, hogy április 16-án Görögországban, az Akropoliszon aláírja 9 másik ország kormányfőjével együtt a csatlakozási szerződést. Az MSZP és a többi parlamenti párt azt ígérte a magyar választóknak, hogy az EU-tagságról ők dönthetnek, azaz érdemi, ügydöntő népszavazást tartanak. A négy frakció hétfői megállapodása alapján ez a népszavazás mindössze négy nappal a fenti dátum előtt, április 12-én lesz. Ez az utolsó lehetséges időpont. Azért választották a pártok az utolsó napot, mert így van a legnagyobb esélye annak, hogy a csatlakozási szerződés szövege elkészül és azt minél jobban megismerhetik a választók.

A nép döntése tehát ebben az ügyben hosszú időre meghatározó lesz. A több mint 8 millió szavazásra jogosult választópolgár a legfrissebb felmérések szerint kétharmad arányban támogatja a csatlakozást. Mivel a népszavazás és a tervezett aláírás között csak négy nap telik el, nincs lehetőség ismétlésre akkor sem, ha alacsony lesz a részvétel, és emiatt érvénytelennek minősítenék a döntést. Ennek azonban nagyon kicsi az esélye, mert az alkotmányt már a NATO-népszavazás előtt úgy módosították, hogy könnyebben vegye az ország az akadályt.

Az alkotmány 28/C. paragrafusának 6. pontja így szól: "Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." E szerint tehát már nincs szükség arra, hogy a választópolgárok fele elmenjen szavazni. Ha mindenki igennel szavaz, akkor elég, ha a negyedük megy el. A lényeg most már az igen szavazatokon van, abból kell valamivel több mint 2 milliót összegyűjteni.

1997-ben a NATO-csatlakozás ügyében tartott népszavazáson a választók 49 százaléka ment el a szavazóhelyiségbe. A támogatók nagy többsége ellenére azzal a szépséghibával léptünk be a NATO-ba, hogy ha nem módosítják az eredményesség alkotmányos küszöbét, akkor a csatlakozás érdeklődés hiányában elmaradt volna.

Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke, Szent-Iványi István 50 százalék feletti részvételre számít. Az [origo]-nak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy csak ebben az esetben lesz sikeresnek nevezhető az a kampány, amelyet a pártok folytatnak a csatlakozás népszerűsítése érdekében.