Nem tarthatják nyilván a szexuális szokásokat az orvosok

Jövő év április végétől a szexuális szokásokról szóló adataink nem minősülnek egészségügyi adatnak, mivel az Alkotmánybíróság az erről szóló jogszabályt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek az ezzel kapcsolatos passzusa sérti a személyes adatok védelméhez fűzödő alapjogot.

Alkotmányellenes az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek az a rendelkezése, amely szerint amennyiben a jogszabályban meghatározott célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést 2003. április 30-i hatállyal semmisítette meg.

Az egészségügyi intézményekben ugyanis nyilvántarthatják a betegek szexuális szokásait, amennyiben az eredményes gyógykezelés ezt indokolja. Ezeket az adatokat - mint egészségügyi adatokat - a gyógykezelésen kívül többek között egészségügyi szakember-képzésre, statisztikai vizsgálatra, tudományos kutatásra, valamint hatósági eljárásokra is fel lehet használni a törvényben meghatározott esetekben.

Még nem kaptuk meg az Alkotmánybíróság hivatalos határozatát, de április 30-ig meghozzuk a szükséges intézkedéseket - mondta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Rácz Jenő az [origo]-nak, aki elmondta, hogy a szexuális szokásokat firtató kérdéseket a szexuális úton terjedő betegségek esetén teszik fel, más esetben nem keletkezhetnek ilyen jellegű adatok a betegekről. Ezekből az adatokból például szexuális láncot állítanak fel, amelyből a fertőzés útját követhetik nyomon.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényalkotó úgy minősítette a szexuális szokásokra vonatkozó adatokat egészségügyi adatnak, hogy nem határozta meg a szexuális szokásokra vonatkozó különleges adatok kezelését szükségessé tevő, pontosan körülhatárolt célokat. Ez pedig ellentétes a személyes adatok kezelésével szemben érvényesülő azon alkotmányos követelménnyel, hogy csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen. A testület határozata szerint a szexuális szokásokra vonatkozó adatoknak pontosan meghatározott cél nélküli kezelése a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogot szükségtelenül korlátozza.

Az Alkotmánybíróság a határozatot egy párhuzamos indoklással, valamint két különvéleménnyel hozta meg.