Marad a bekiabálás a postákon

Vágólapra másolva!
A postahivatalok túlnyomó többségében sérül a polgárok személyes adatok védelméhez való joga, a tülekedés és sorban állás közben ugyanis idegenek is fül- és szemtanúi lehetnek az ügyfelek levelezési és pénzátutalási ügyeinek. Az adatvédelmi biztos ezért arra kéri a Magyar Postát, hogy változtasson ezen a gyakorlaton, és legalább egyméteres szabad sávot biztosítson az ügyfeleknek. A Posta szerint a 3200 postahivatal közül 3000-ben nem lehet megoldani a problémát.
Vágólapra másolva!

Több olyan panasz is érkezett az Országgyűlés adatvédelmi biztosához, amely kifogásolta, hogy a postahivatalokban a szűkös hely és a hosszú sorban állás miatt olyan közel vannak egymáshoz az ügyfelek, hogy bárki tanúja lehet a másik levelezési ügyeinek vagy pénzügyi tranzakcióinak. Az ombudsman a panaszok nyomán vizsgálatot indított, az ennek alapján írt jelentést pedig elküldte a Magyar Posta Rt.-nek.

Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman az [origo]-nak elmondta, vizsgálatuk során arra az eredményre jutottak, hogy a postahivatalok többségében nem érvényesül a polgárok személyes adatok védelméhez való joga. A biztos hozzátette, ez nem minden postára igaz, saját tapasztalatai szerint is vannak olyan hivatalok, ahol nem sérül ez a jog. Kérdésünkre Péterfalvi elmondta, más intézményekkel vagy akár a bankautomatákkal kapcsolatban nem érkeztek hozzájuk panaszok.

Az ombudsman a Magyar Posta számára írt ajánlásában emlékeztette a céget arra, hogy a törvény szerint az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó köteles megtenni azokat a technikai és szervezési lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre jussanak. Péterfalvi Attila szerint példamutató lehet a Posta számára a bankokban már bevett gyakorlat, mely szerint egyszerre csak egy ügyfél tartózkodhat egy ablaknál, a többieknek pedig legalább egyméteres távolságra kell lenniük tőle.

Az ombudsman több megoldási javaslatot is megfogalmazott a Magyar Posta számára. E szerint a figyelmeztető tábla kihelyezése mellett költségkímélő megoldás lenne egy vonal felfestése vagy egy korlát felállítása, amely elválasztaná a várakozó ügyfeleket a pulttól. Az adatvédelmi biztos ugyanakkor a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha sorszámkiadó berendezés működne a postahivatalokban is.

A Magyar Posta első reakciója az ajánlásra az volt, hogy a 3000 kisebb postahivatalban a kicsi tér miatt nem lehet olyan várakozási zónákat kialakítani, amelyek szalagkordonokkal vezetnék az ügyfeleket a pultig. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban az [origo]-nak elmondta, szerinte nincs szükség várakozási zónák kialakítására, csupán azt kellene megoldani, hogy az ablaknál álló ügyfél és a várakozók között legyen egy egyméteres szabad sáv. Az ombudsman szerint ezt a legkisebb postahivatalban is meg lehet oldani, és ez legfeljebb annyi gondot fog okozni, hogy egy méterrel hosszabb lesz a sor.

Péterfalvi hozzátette, az általa kibocsátott ajánlás ugyan nem kötelező érvényű, a Postától ugyanakkor elvárható, hogy megtegye a szükséges lépéseket az ügy megoldásának érdekében. Az ombudsman szerint az első nyilatkozatok arra utalnak, hogy a Magyar Posta figyelembe fogja venni javaslatait.

Balogh Ádám, a Magyar Posta szóvivője az [origo]-nak elmondta, tisztában vannak azzal, hogy több postahivatalt is érint az adatvédelmi biztos által felvetett probléma. Hozzátette: a 3200 postahivatalból 3000 olyan kicsi, hogy egyáltalán nem is lehet változtatni a jelenlegi helyzeten. Kérdésünkre Balogh elmondta, a kisebb hivatalokban még az egyméteres sávot sem tudják biztosítani. A szóvivő ugyanakkor közölte, az új épületeket és a felújítandó postahivatalokat már úgy alakítják ki, hogy megoldható legyen a probléma.

A szóvivő elmondta, az emberek hozzáállásán is múlik az, hogy az ügyfelek anélkül intézhessék ügyeiket, hogy mások belelássanak. A Posta ugyanis már korábban is próbálkozott azzal, hogy várakozósávot alakít ki a pult előtt - például a Keleti pályaudvarnál található hivatalban -, az ügyfelek azonban nem tartották be ezeket a szabályokat.