Szószegéssel vádolják a püspökök a kormányt

A nemzetközi jog megsértésével és ígérete megszegésével vádolja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a kormányt. Medgyessy Péter miniszterelnök májusban még azt ígérte, nem módosítja kormánya a vatikáni szerződést, most azonban az egyház szerint a megállapodás egyoldalú felmondására készül a kormány. A püspöki kar titkára úgy véli, hogy veszélybe került a vallásszabadság Magyarországon.

A kormány módosítani készül az egyházi támogatások elosztásáról szóló törvényt. Az egyházakra szánt állami támogatást az érvényben lévő szabályozás szerint a népszámláláskor felvett adatok alapján kellene elosztani. Kormánypárti képviselők azonban olyan módosítást kezdeményeztek, hogy az adójuk 1%-át egyházi célra felajánló polgárok kedvezményezettjei arányában osszák el a támogatást. Az adófelajánlásokon alapuló szétosztás alkalmazásával 629 millió forinttal kevesebb jutna a katolikus egyháznak, mint a népszámláláson alapuló elosztás esetén. Veres András a püspöki kar titkára azonban állítja, az egyház tiltakozása nem pusztán a pénzről, hanem erről sokkal többről szól.

Az egyház egyik fő érve, hogy a támogatási rendszer átalakításával a kormány egyoldalúan megsértené a Vatikánnal kötött szerződést. Ez pedig nemzetközi diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet a magyar püspöki kar szerint. A szerződést még a Horn-kormány idején kötötték, a támogatási rendszert rögzítő mellékletet azonban már az Orbán-kabinet működése alatt írták alá. E szerint a népszámlálási adatok lesznek irányadóak, amikor a kormány felosztja az egyházaknak járó támogatásokat az egyes felekezetek között. Idén majdnem kilencmilliárd forintról van szó, melyből az eredeti rendszer szerint a katolikusok 6,2 milliárdot kaptak volna, a mostani tervezet azonban csak 5,6 milliárdot biztosítana. A katolikus egyház álláspontja szerint csak a Vatikánnal egyeztetve lehet megváltoztatni a szerződésben foglaltakat, ezért levélben tiltakozott a püspöki kar Medgyessy Péter miniszterelnöknél, és levélben értesítették a készülő szerződésszegésről a Vatikánt is.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint elhamarkodott volt a püspöki kar panasza, mert a kormány akkor is megadja a katolikus egyháznak a két elosztási forma közti különbséget, ha az új elosztási forma mellett döntenek a képviselők. Sőt, a kormány jövőre 750 millió forinttal több pénzt szán a katolikus egyház támogatására, mint amennyi a tavalyi költségvetésből jutott a szervezetnek. Szalay István egyházi ügyekkel foglalkozó államtitkár szerint érthetetlen, hogy miért kongat vészharangot az egyház, amikor jövőre minden eddiginél magasabb állami támogatást kap a katolikus egyház. Ő is megerősítette, hogy az új rendszer elfogadása esetén a többszázmilliós különbséget külön kompenzációként megadnák a katolikus egyháznak. Szalay szerint ezért a további vita csak "direkt keresése annak az alkalomnak, hogyan lehet a kormány politikájába belekötni".

A püspöki kar különösen érthetetlennek találja, hogy miért mondta nekik Medgyessy Péter és Kovács László május 10-i találkozójukon, hogy az új kormány nem akarja módosítani a vatikáni szerződést. Az egyház úgy értesült, hogy ezt az ígéretet Szili Katalin, a parlament elnöke néhány héttel ezelőtt Rómában is megerősítette. Szalay István azonban úgy véli, hogy a támogatásokról kötött megállapodás nem része a Vatikán és Magyarország közt kötött szerződésnek, így nem kell egyeztetni a Vatikánnal a módosításkor sem. Ezzel a püspöki kar nem ért egyet, értelmezésük szerint a kiegészítés is része az egyezménynek.

Az adófelajánlásokon alapuló támogatási rendszert három képviselő indítványozta: Suchman Tamás (MSZP), Donáth László (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ). Indítványuk előtt több kisegyház is tiltakozott a népszámlálás alapú elosztási rendszer ellen, többek között az unitáriusok, a Krisna tudatú hívők és a Hit Gyülekezete is. Szerintük jogsértő a népszámlálási adatokat így felhasználni, mert sérti a válaszolók személyiségi jogait. Szerintük csak az 1%-okat lenne szabad figyelembe venni a támogatások elosztásakor. Több kisegyház eleve bojkottálta a népszámláláskor a vallási hovatartozást firtató kérdést, a hívők személyiségi jogaira hivatkozva. Az ősszel a Krisna tudatú hívők e-mail kampányt kezdeményeztek a Miniszterelnöki Hivatal ellen, hogy nyomást gyakoroljanak a törvény megváltoztatására. A katolikus püspöki konferencia sajtótájékoztatójával egyidőben pedig több kisegyház átadta Szalay Istvánnak azokat az aláírásokat, melyeket az 1% alapú elosztást támogatóktól gyűjtöttek. Ötvenezer magyar és húszezer külföldi állampolgár írta alá az íveket. Az ötvenezer magyar állampolgár aláírása már elegendő ahhoz, hogy az Országgyűlésnek tárgyalnia kelljen a javaslatot, amit a három képviselő korábbi beterjesztése nyomán egyébként is napirendre kell majd venni. Valószínűleg a kormány támogatni fogja az átállást az új rendszerre, mert Szalay István államtitkár szerint az lenne a jó megoldás, ha 2003-ban az adófelajánlások alapján osztanák el a pénzt, de az így hátrányba kerülők (elsősorban a katolikusok) kompenzációt kapnának. Szalay szerint a következő évben pedig újra kellene tárgyalni a kérdést az összes egyház bevonásával.

Az Országgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottsága szintén támogatta a módosító javaslatot. A katolikus egyház szerint azért, mert a képviselők azt hitték, hogy a tervezettel a Vatikán is egyetért. A bizottság szocialista alelnöke, (a módosítás egyik benyújtója) Donáth László ugyanis azt mondta, hogy a Magyarországon a pápai diplomáciát képviselő Karl-Joseph Rauber nuncius megegyezett Szalay István egyházi ügyekkel foglalkozó államtitkárral a módosításról. Az ülésen jelen lévő Szalay István nem tiltakozott a megjegyzés ellen. Rauber nuncius azonban határozottan állítja, hogy nem csak, hogy nem egyezett meg Szalayval erről, de még csak szóba sem került kettejük megbeszélésén a vatikáni szerződés módosítása. Donáth László az ülésen külügyi forrásokra hivatkozott, amikor a megegyezésről beszélt. Donáth parlamenti munkája mellett evangélikus lelkészként is működik. Az evangélikus egyház - ellentétben a katolikussal - nyerne a módosítással, mert a népszámlálási arányuknál magasabb arányban ajánlottak fel 1%-ot a katolikus hívők.

Hétfőn Kiss Elemér Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a vita tisztázása érdekében találkozott a nunciussal, aki Szalay István tájékoztatása szerint "meghallgatta a minisztert".

A katolikusok szerint elvileg is rossz megoldás az 1százalék alapú felajánlás, mert a nyugdíjasokat és az adókedvezmények miatt nem adózó szegényebb nagycsaládosokat eleve nem veszi figyelembe. Kifogásolják, hogy nem lehet reprezentatívnak tartani az adófelajánlásokat, mert jóval kevesebben rendelkeztek adójuk1százalékáról, mint ahányan vallási hovatartozásukat a népszámláláskor megjelölték. Ha a katolikus egyház nem kap megnyugtató választ a kormánytól panaszaikra, akkor az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak. A kisebb egyházak azonban folyamatosan tiltakoznak a népszámlálás alapú támogatási elosztás ellen.