Gyűjthetők az aláírások a termőföldről

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatai szerint a Hajrá Magyarország! Mozgalom, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja megkezdheti az aláírásgyűjtést a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében.

A testület közleményben jelzi, hogy 2002. szeptember óta tárgyalja azokat a határozatokat, amelyeket az Országos Választási Bizottság hozott a Hajrá Magyarország! Mozgalom, valamint a MIÉP által kezdeményezett, a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében; két határozatában az Alkotmánybíróság elutasította az OVB döntése elleni kifogásokat, így mindkét szervezet megkezdheti az aláírásgyűjtést.

A Hajrá Magyarország! Mozgalom az alábbi kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni: "Egyetért-e azzal, hogy sem belföldi, sem külföldi jogi személy, sem jogi személyiség nélküli más szervezet - a 2002. június 15-ei állapot szerint hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben meghatározott kivételekkel - termőföld tulajdonjogát az Európai Unióval kötendő csatlakozási szerződésben megállapított átmeneti mentesség lejártáig ne szerezhesse meg?"

A MIÉP a következő kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni: "Akarja-e a nagybirtokrendszer korlátozása érdekében - az Európai Unió közösségi jogával összeegyeztethető - olyan mezőgazdasági üzemszabályozás törvényi megalkotását, amely a földhasználat jogcímétől függetlenül és minden üzemtípusra meghatározza a megengedhető összegzett birtokméretet?"

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vizsgált ügyekben szereplő szakkifejezések a kérdések egészének érthetőségét nem zavarják; a népszavazásra bocsátandó kérdés mindkét esetben érthető és megfelel a népszavazásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság a kifogásokat elutasította, s az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, valamint az azon szereplő kérdést hitelesítő határozatot mindkét esetben helybenhagyta. A közlés szerint a két kezdeményező szervezetnek további - ugyancsak termőfölddel kapcsolatos - népszavazási kérdéseiről az Alkotmánybíróság a későbbiekben dönt.