Négyszer annyi a daganatos beteg a romák között

Jóval nagyobb az átlagosnál a roma lakosság körében előforduló súlyos betegségek száma - derül ki egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett kutatásból. A daganatos betegségek négyszer, a tbc tízszer, a csökkentlátás vagy vakság pedig tizenkétszer annyi esetben fordul elő, mint amennyi a megyei átlag. A kutatás készítői szerint nagy valószínűséggel az ország többi régiójában is hasonló eredményt mutatnának a felmérések.

Az átlagosnál jóval nagyobb számban fordulnak elő súlyos betegségek a romák körében - állapította meg egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a roma felzárkóztatási program előkészítéseként végzett felmérés. A Delphoi Consulting által végzett kutatás szerint ez az oka annak is, hogy a roma népesség várható élettartama átlagosan tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé. A kutatók szerint az adatok nagy valószínűséggel érvényesek minden olyan régióban, ahol a romák szociális helyzete és lakókörülményei hasonlóak a borsodi helyzethez.

A kutatók a roma háztartások mellett megkereste a térség háziorvosait is. A felmérés szerint a tbc-ben megbetegedettek aránya több mint tízszerese a megyei átlagnak. A bakteriális fertőzés alapján kialakuló betegségben - amelyet a hiányos táplálkozás és az alkoholizmus is elősegít - a borsodi romák közel 11 százaléka szenved.

A daganatos megbetegedések aránya közel négyszerese a megyei átlagnak, és a romák között is főleg a nők veszélyeztetettek. A kutatók megállapítják, hogy a daganatos betegségek kialakulását elősegítik a rossz életkörülmények, a hiányos táplálkozás, a gyakori dohányzás, valamint alkoholfogyasztás.

A leginkább a nőket sújtó vérképzőrendszeri és vashiányos betegségek aránya szintén közel tízszerese a helyi átlagnak. A pajzsmirigy megbetegedések három-négyszer annyi esetben fordulnak elő a romák között, mint a nem roma közösségekben.

A Magyarországon népbetegségnek számító cukorbetegség előfordulása a romák között kétszerese az átlagnak. A kutatók szerint azért nem fordul elő gyakrabban, mert a cukorbetegség jellemzően azokban a közösségekben terjed el, ahol az életszínvonal magasabb, bőségesebb a táplálkozás, ugyanakkor a modern egészségkultúra még nem alakult ki. A romák nagy része azonban hiánytalanul táplálkozik, így a betegség is csak azoknál jelentkezik, akik bőségesen - ugyanakkor egészségtelenül - étkeznek.

A drogok és az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémák főleg a képzettebb és jobb anyagi körülmények között élő romákat sújtják. A felmérés szerint ennek egyszerű magyarázata van, kábítószert ugyanis főleg azok fogyasztanak, akik megengedhetik maguknak. A megye roma lakosságának közel 8 százaléka küszködik kábítószerekhez kapcsolódó betegségekkel.

A vakok és csökkentlátók aránya tizenkétszer akkora a romák körében, mint a megyei átlag. A kutatás szerint ennek okai a koraszülések nagy számában, az alacsonyabb születési súlyban és a szülés utáni időszakban jelentkező veszélyekben keresendők.

A legnagyobb különbség az úgynevezett ischaemiás szívbetegségek esetében tapasztalható a roma és nem roma közösségek között. A szív elégtelen oxigénellátásán alapuló megbetegedés közel tizenötször akkora arányban fordul elő a romák között, mint amennyit a megyei átlag mutat.

A felmérés készítői az eredményeket összegző tanulmányban azt javasolják, hogy kezdődjenek a roma népességre irányuló gyakori szűrővizsgálatok többek között a tbc és a daganatos megbetegedések területén. A kutatók szerint aktívabbá kell tenni a romák körében a terhesgondozással kapcsolatos ellátást, és emellett felvuilágosító és oktatóprogramokat kell szervezni a dohányzással, a drogokkal, az alkohollal és a higiéniával kapcsolatban. A felmérést végzők hozzáteszik, mindezekhez persze arra is szükség van, hogy megnyerjék a roma közösség bizalmát a különböző orvosi eljárásokhoz, vizsgálatokhoz.