Vágólapra másolva!
A koalíciós viták miatt szeptemberben elmaradt ügynöktörvény-módosítás részletes vitája a jövő héten megkezdődhet - írja a Magyar Hírlap. A kompromisszum alapja, hogy az 1990 előtti titkosszolgálati iratok többsége átkerülne a szaklevéltárakhoz, de lennének kivételek, amelyekről háromtagú bizottság döntene. Ezen kívül lennének szupertitkos ügyek, amelyeket még a bizottság sem láthatna.
Vágólapra másolva!

A titkosszolgálati iratok átadásának kereteit rögzítő indítványt Tóth András (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ) nyújtotta be. A képviselők elmondták: kompromisszumos indítványuk várhatóan elhárítja az akadályt az ügynöktörvény további parlamenti tárgyalása elől. Így a szeptemberben elfektetett ügynöktörvény részletes parlamenti vitája a jövő héten mégis elkezdődhet.

A szocialisták és a szabad demokraták vitája döntően az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára számára átadandó iratok körének és kutathatóságának meghatározása miatt éleződött ki - erősítette meg a Magyar Hírlapnak a két képviselő. Az SZDSZ ugyanis az iratok teljes körének átadását és szabaddá tételét javasolta, míg az MSZP a nemzetbiztonsági garanciák fontosságát emelte ki. A kompromisszum alapja: az 1990 előtt keletkezett nemzetbiztonsági iratok a szaklevéltárba kerülnek, de ezzel együtt meghatározzák a kivételeket is, felsorolva az ügynökcsoportokat. Az utóbbi körbe tartozó iratok tényleges átadásáról egy háromtagú bizottság döntene. A bizottság tagjait a tervek szerint: a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és a történészek (levéltárak) jelölnék. Határozatuk ellen bírósági jogorvoslat lehetséges.

Emellett - Tóth András szerint - terveznek egy harmadik ügynökcsoportot is. A nemzetbiztonsági szempontból különös jelentőségű iratokat még a létrehozandó bizottság tagjai sem láthatnák. E listát a nemzetbiztonsági szolgálatok készítenék el, de hogy mely ügyek iratai sorolhatók e szigorúan védett körbe, arról egy további különleges felhatalmazással rendelkező (a Legfelsőbb Bíróság által kijelölt) bíró egy személyben döntene. Döntése ellen nem lehetne fellebbezni. Tóth András szerint maximum 2-3 százalék tartozna ebbe a körbe a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál tárolt és 1990 előtt keletkezett iratanyagból.