Parlamenti nem a helyesírásra

A magyar helyesírási szabályzatot a képviselők többsége leszavazta az Országgyűlés plenáris ülésén. A törvények nyelvezetében található hibák kijavítására tett javaslatot mindössze hat képviselő támogatta - írja a Magyar Hírlap.

Az Országgyűlés plenáris ülésén a képviselők többsége leszavazta a magyar helyesírási szabályzatot. Ez a miniszterek feladat- és hatáskörét érintő módosítás kapcsán került napirendre. Mindössze két szocialista, három fideszes és egy MDF-es képviselő gondolta úgy, hogy a magyar helyesírás bizonyos pontokon reformra szorul - összegzi a Magyar Hírlap.

A törvények nyelvezetének hibáira a parlamenti főtitkárság akart rámutatni. Az alkotmányügyi bizottságon nagy nehezen túljutott a kancellária törvényjavaslatára tett észrevételek többsége, az Országgyűlés ülésén a képviselők leszavazták. Az indítványt a kormány sem támogatta.

A Miniszterelnöki Hivatal (Meh) képviselője azt kifogásolta, hogy a kormányt kisbetűvel akarják írni, holott a szó az alkotmányban is nagybetűvel szerepel. A korrektorok és politikusok párviadalában fölényes győzelmet arattak az utóbbiak. A javaslat vitáján az ellenzéki képviselők megjegyezték, a kormány szó írására adandó válasz attól is függ, ki van éppen kormányon. Aki kormányoz, az nagybetűvel szeretné írni, aki nem kormányoz, annak megfelelő a kisbetű is. S miután mindenki volt vagy lehet még kormányon, holtpontra jutott a vita.

A Meh koherenciazavart is gyanított, ezért nem egyezett bele a "munkaerőpiaci alap" és az "érdekképviseleti" szavak korrektorok által javasolt kötőjeles írásába. Elvérzett a "TAJ-szám" kisbetűs írására tett javaslat. Bizottsági szinten döntetlennel zárul a "mely" kérdőszó és az "amely" vonatkozó névmás csatája, de azért leszavazták a nyelvhelyesség tudorát. Végül bizottsági indítványként nyújtották be Szili Katalinnak a nyelvtani hibák kijavítására tett indítványát, amelyről már voksolt is az Országgyűlés.