Százhúsz éves a debreceni Zsuzsi vonat

Százhúsz évvel ezelőtt adták át a Debrecent a környező pusztavilággal összekötő kisvasutat, a Zsuzsi vonatot; ebből az alkalomból ünnepi ülést tartott hétfőn a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör és Alapítvány.

Pintér Gyula, a baráti kör alelnöke emlékeztetett rá, hogy 1882. július 16-án adták át az akkor Debrecen-Nyírmártonfalva között 21,5 kilométeres szakaszon közlekedő Zsuzsi vonatot. Az ország jelenlegi legrégebbi kisvasútja 1950-re érte el a leghosszabb pályaszakaszát, amikor is Nyírbéltelkig hosszabbították meg az útvonalát, s így Debrecen 49 kilométeres körzetéből szállíthatták az őstermelők termékeiket a cívisváros piacára. A ma már ipartörténeti műemléknek számító kisvasút jellemzője volt 950 milliméteres nyomtávolsága, amelyhez hasonló nem volt Magyarországon.

1977-ben az erdei kisvasút megszüntetését csak a város egységes fellépése tudta megakadályozni, s annyit elértek, hogy megmaradt egy 16,5 kilométeres pályaszakasz, és 1994-ig Debrecen és Hármashegyalja között úttörővasútként üzemelt a "Zsuzsi".

Pintér Gyula elmondta, hogy ezt követően két év üzemszünet következett, és ismét a megszüntetés veszélye fenyegette a "Zsuzsi"-t, amikor is 1995-ben megalakult a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör és Alapítvány, s a mai napig is üzemelteti a kisvasutat. Az ünnepségre összejöttek azt tervezik, hogy legalább 5 kilométerrel meghosszabbítsák a Zsuzsi vonat pályáját, s az ismét elérje Nyírmártonfalvát. Az alelnök szerint ehhez jó eséllyel vehetnének igénybe európai uniós támogatást is az érintett önkormányzatok segítségével.