Demszky az MSZP-SZDSZ-es kormányt támadja

Vágólapra másolva!
Demszky Gábor főpolgármester szerint a Medgyessy-kormány folytatja azt a Budapest-ellenes politikát, amelyet az Orbán-kormány kezdett el. Demszky politikai fordulatot várna a költségvetéstől, és azt, hogy szüntessék be a szerinte diszkriminatív rendelkezéseket. A főpolgármester szerint leginkább a BKV van nehéz helyzetben, ennek ellenére sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nincs válságterve.
Vágólapra másolva!

Demszky Gábor szerdai, Budapest gazdasági helyzetével foglalkozó sajtótájékoztatóján elmondta: a főváros 2000 végén került "határhelyzetbe", amikor Budapestet sújtó intézkedéseket vezetett be az Orbán-kormány. Hozzátette: ráadásul az elmúlt 12 évben folyamatosan egyre nehezebb helyzetbe kerültek az önkormányzatok, mivel egy kormány sem reformálta meg az önkormányzati rendszert. Emiatt évről évre reálértéken csökkent az önkormányzatoknak nyújtott költségvetési támogatás.

"Most van az utolsó pillanat, hogy valódi változások történjenek" - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a főváros azzal a feltételezéssel végezte ebben a ciklusban a munkáját, hogy tavasszal megtörténik a kormányváltás. "Nem engedhető meg az eddigi szemlélet folytatása" - állította Demszky.

A Medgyessy-kormányt bíráló főpolgármester közölte: nem több forrást kérnek, hanem "a szétroncsolt gazdasági feltételek orvoslását".

Demszky szerint Budapestet a többi ömkormányzathoz képest is speciális szabályokkal sújtották, így a működési eredményekből származó bevétel kevés, hiteleket kellett felvenniük a beruházásokhoz. A feladatok köre bővült, ugyanakkor egyre kevesebb pénzt kapott a város - mondta a szabad demokrata politikus. Példaként említette, hogy 2001-ben a 10 évvel korábbi bevételnek csupán a felét kapták meg reálértéken számolva.

Az önkormányzatok közül Demszky szerint a tömegközlekedést fenntartó városokat érte a legnagyobb hátrány, mivel a magyar állam lényegében kivonult szerinte a tömegközlekedés finanszírozásából.

Csődben a BKV

Demszky ismertette: a BKV éves működési vesztesége 25 milliárd forint. A főváros évi 13 milliárdot ad, ám ez meghaladja erejét. Negatívan befolyásolta a folyamatokat az is, hogy az Orbán-kormány idején a pénzügyminiszter nem járult hozzá a kért tarifaemeléshez, ami miatt a főpolgármester szerint évi 11-12 milliárd forinttól esett el a BKV.

"A BKV-t négy diszkriminatív rendelkezéssel is sújtja az állam" - állította a főpolgármester. Ezeket sorolva elsőként említette, hogy a MÁV-val és a Volánnal ellentétben a BKV nem igényelheti vissza a gázolaj árában szereplő jövedéki adót. Ez évi 2,8 milliárd évi kiesést jelent a főváros vezetésének számításai szerint. Évi 3 milliárdos kiesést jelent, hogy a legdrágább ágazat, a HÉV nem részesülhet termelési támogatásban. Diszkriminatívnak tartja Demszky azt is, hogy a BKV esetében más árkiegészítési kulcsot alkalmaz az állam. Végezetül évi fél milliárdtól esik el amiatt a társaság, hogy a munkáltatók nem számolhatják el a helyi közlekedési hozzájárulást, csak a helyközit.

Az Orbán-kormány a kétéves költségvetésben az illetékbevétel felét a fővárostól a megyékhez csoportosította át. Demszky élesen bírálta Medgyessy-kormányt azért, hogy a 2003-as költségvetési tervben sincs változás e téren. Ezzel 2001-ben 6 milliárdnyi, 2002-ben pedig 7 milliárdnyi veszteség érte a fővárost szerinte.

A veszteségek között 5 milliárdos tételként tüntette fel a főpolgármester azt, hogy az állam csorbítja a főváros forrásmegosztási kompetenciáját. Szintén folyamatosan növekvő elvonást jelent az is - sorolta -, ahogy az adóerő-képesség számításon alapuló elvonási gyakorlatot alkalmazza az állam. Szerinte ez 2003-ra már 16 milliárdos veszteséget fog jelenteni a fővárosnak.

Demszky szerint a személyi jövedelemadó fővárosnál maradó részének 5-ről 10 százalékra történő emelése nem jelent érdemi többletet, mivel annak nagy része az 50 százalékos közalkalmazotti béremelésre megy el. Úgy véli, az 50 milliárdos összbevételből csupán 2 milliárdnyi többletbevétel keletkezik az emelés által.

Demszky reformot sürget

A főpolgármester közölte: elvárják a kormánytól, hogy biztosítsa a főváros működőképessé tételét. Ehhez mindenekelőtt meg kell reformálni szerinte az önkormányzati rendszert. Legelőször azonban azt követeli Demszky, hogy a fővárost sújtó intézkedések kerüljenek ki a költségvetésből, és legalább 10 milliárd kerüljön vissza Budapest kasszájába. Ugyananakkor a BKV csődjének elkerülése érdekében is legalább 10 milliárdos plusz támogatást kér a társaság részére. Az [origo] kérdésére a főpolgármester azt mondta, nincs válságtervük arra az esetre, ha maradnak a jelenlegi költségvetési számok, mindenképpen a kormánytól várja a megoldást.

Demszky úgy vélte, hogy ha a Medgyessy-kormány nem változtat a Budapest-ellenes politikán, akkor könnyen megrendül a kormányban a budapestiek bizalma. "Több bölcsességet várok a kormánytól" - tette hozzá. "Nem csodákat várunk, hanem ésszerű hozzáállást és politikai fordulatot" - tette hozzá.

A BKV-nak sincs válságterve

Szentgyörgyi Tamás, a BKV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta: a városvezetéshez hasonlóan a társaságnak sincs válságterve. Közölte: a főváros által megrendelt teljesítménnyel számolnak a jövőben is. Szentgyörgyi ugyanakkor nem zárta ki, hogy kihasználatlanabb járatok csökkentésére sor kerülhet, de mint mondta: a belvárosban nem csökkenthetők már a járatok. Az esetleges ritkításokról azonban mindenképpen a fővárosnak kell döntenie.

Kapcsándi Dóra