Tizenkét vádlott a 600 milliós Ok-tat-perben

Megkezdődött a vádirat ismertetésével az Ok-tat Kft. ügyének tárgyalása kedden a Fővárosi Bíróságon. Tizenkét embert vádolnak csalással és okirat-hamisítással az ügyben. A vádlottak egy része a vádirat szerint 1995-1996-ban a művelődési tárca pályázatain összesen 600 millió forintot vettek fel tényleges munkavégzés nélkül. A csalási ügyben a tárca egyes dolgozói is közreműködtek, de a vádlottak padjára került az Országos Közoktatási Intézet korábbi főigazgatója is.

A kedden megkezdődött Ok-tat-perben tizenkét embert vádol az ügyészség többek között különösen nagy kárt okozó csalással, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítással, illetve magánokirat-hamisítással.

A vádirat szerint az Országos Közoktatási Intézet 1995. december 21-én a művelődési tárca megbízásából pályázatot hirdetett számítástechnikai, informatikai és művészeti szakoktatók továbbképzésének lebonyolítására. A pályázat beadási határideje december 31-e volt. A győztes Ok-tat Kft.-t már 1996. január 3-án értesítették az eredményről. A vádiratból kiderül, a pályázat benyújtásakor az Ok-tat Kft.-t még nem alapították meg, sem társasági szerződéssel, sem cégbejegyzési kérelemmel nem rendelkezett.

Damenija Csaba másodrendű vádlott titkárnőjét, az elsőrendű vádlott Bujka Rezsőnét kérte fel arra, hogy a társaság alapításával kapcsolatos teendőket elvégezze, és a céget a pályázattal kapcsolatos tárgyalások a pénzfelvételek során Tóth Erika néven képviselje.

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) a január 25-én megkötött szerződés alapján végül pályázati költségként összesen 297 millió 895 ezer forintot utalt át a kft. számára. A vádirat szerint Mihály Ottó, az OKI akkori főigazgatója akkor már tudta, hogy a szerződést nem köthetné meg, mivel a teljesítéshez nem áll rendelkezésre a szükséges forrás.

A vádiratból kiderül az is, hogy Damenija Csaba 1995-ben Magyarország történelmének 1896-tól 1950-ig terjedő időszakát bemutató 6x25 perces filmsorozat, illetve könyv elkészítéséhez kérte a tárca támogatását, összesen 50 millió forint értékben. Az 1995 végén megkötött szerződést a vállalkozó nem teljesítette, a minisztériumnak okozott kár nem térült meg.

A vádirat szerint Damenija Csaba és vállalkozó társa, a harmadrendű vádlott Szenteczky Csaba a minisztériumtól tényleges teljesítés szándéka nélkül, látszatmunkákat felmutatva szerezték meg a forrásokat, több esetben a tárca több tisztségviselőjének közreműködésével. A vádirat szerint minderről az oktatási tárca vezetése nem tudott, az azonban előfordult, hogy Báthory Zoltán akkori helyettes államtitkár betegsége alatt nevében a negyedrendű vádlott, Szűcs Miklós főosztályvezető írt alá.

Az ügyben végül az oktatási tárca akkori közigazgatási államtitkára, Honti Mária tett feljelentést 1996-ban az ORFK-n okirat-hamisítás és egyéb bűncselekmények alapos gyanúja miatt. Az eljárás során a magyar hatóságok több személyt is nemzetközi együttműködés keretében kerítették kézre, Damenija Csabát a grúz fővárosban, Tbilisziben fogták el 1998 augusztusában.

A minisztériumban indított fegyelmi eljárás során Szűcs Miklós tanügyigazgatási főosztályvezetőt hivatalvesztés, Mihály Ottót, az OKI főigazgatóját elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítették. Szabó Tamás korábbi gazdasági helyettes államtitkár, aki szintén vádlott az ügyben fegyelmi megrovást kapott.

Az első tárgyalási napon a jelenlévő tíz vádlottból hárman jelezték, hogy a későbbiekben nem kívánnak vallomást tenni a bíróság előtt. A tárgyalás jövő kedden az elsőrendű vádlott, Bujka Rezsőné korábbi vallomásának ismertetésével folytatódik.