Az orvosok saját vagyonukkal fizethetnek hibáikért

A kórházakban dolgozó orvosok háza, autója is rámehet majd azokra a műhibaperekre, melyek 2003. január elseje után indulnak - hangzott el egy pénteki konferencián. A szabadfoglalkozású orvosként praktizáló szakemberek hibáiért ugyanis a kórházak kifizetik a kártérítést a betegeknek, de az összeget visszakövetelik a hibázó orvostól jövő év januárjától. Jelenleg a műhibákért az egészségügyi intézmények, illetve a biztosítók fizetnek kártérítést, nagyobb összegeknél pedig az üzemeltető segít a kórházaknak.

Magyarországon évente összesen 150-200 műhibaper indul, ezeknek körülbelül a kétharmadát a betegek nyerik meg - mondta az [origo]-nak Simon Tamás, műhibaperekre szakosodott ügyvéd. A perek 60 százaléka szülészeti-nőgyógyászati beavatkozások miatt indul, és általában 2-6 milliós kártérítési összegeket állapítanak meg a bíróságok. Ezeket az összegeket az egészségügyi intézmények, illetve a biztosítójuk állják, és az is előfordult már, hogy a kórház üzemeltetője - például az önkormányzat - fizette ki a kártérítést. Az intézetek egy-egy vesztes per miatt akár fizetésképtelenné is válhatnak, ha a tulajdonos nem segít.

2003 januárjától azonban szabadfoglalkozású orvosok is lesznek, akik saját vagyonukat is elveszíthetik egy műhibaper kapcsán. A kártérítést ugyanis kifizeti majd a kórház a betegeknek, de a pénzt a kórház visszakövetelheti az orvostól. Ennek az elkerülésére a biztosítási rendszer megreformálására lenne szükség, megoldás lehetne egy állami támogatással működő egyesület vagy költségvetési alap létrehozása - mondta Simon Tamás. A témával az Igazságügyi Minisztérium egyik bizottsága foglalkozik, de egyelőre nem született megoldás a jövő év januárjától jelentkező problémára.

A peren kívüli egyezség nem jellemző Magyarországon, hiszen az egészségügyben nincs fedezet arra, hogy elismerjék a hibákat és azokért kártérítést is fizessenek. A kórházak álláspontja a kártérítési ügyekben mindig az, hogy nem akarnak fizetni - hangzott el a témával foglalkozó pénteki konferencián. Összesen 270 esetben próbáltak Magyarországon közvetítő szakemberek segíteni a peren kívüli egyezségben, ebből mindössze három esetben jártak eredménnyel, de azokban is csak bocsánatkérés volt az eredmény, nem anyagi kártalanítás. Egyedül a magán plasztikai sebészetekre jellemző, hogy viszonylag hamar megegyeznek az elégedetlen betegekkel, és - biztosítón keresztül - kártérítést fizetnek nekik.

Az orvosi kártérítési perek nagy része egyelőre a beavatkozások során elkövetett szakmai hibák miatt indul, de 1998 óta elkezdődtek a tájékoztatás hiánya miatt indult pereskedések is, ugyanis törvény írja elő, hogy az orvos köteles tájékoztatni a beteget a kockázatokról. Ebben a kérdésben azonban két törvény ellentmondásosan fogalmaz; teljes körű tájékoztatást, illetve a beteg állapota és az orvos belátása szerinti tájékoztatást ír elő. A tájékoztatás hiányossága miatt indult perekben egyelőre nem született határozat a Legfelsőbb Bíróságon, de az első ítélet után várhatóan megnő az ilyen típusú perek száma, mert gyakori, hogy a tájékoztatás abban merül ki, hogy a beteggel közvetlenül a műtét előtt aláíratnak egy beleegyező dokumentumot.

A betegek tájékoztatásával kapcsolatban Németországban a személyes megbeszélést tartják elsődlegesnek - mondta a konferencián Bernd Luxemburger ügyvéd. A német gyakorlat az, hogy bizonyos beavatkozásokhoz tájékoztató füzeteket készítenek, amit a betegnek odaad az orvos, de a beszélgetés során ezt kiegészíti az egyéni kérdésekre adott válaszokkal. Ez a megoldás nemcsak a betegnek jó, hanem az orvos ezzel dokumentálja, igazolja, hogy a beteg tudtára adta az összes kockázati tényezőt - mondta a Német Ügyvédegyesület orvosjogi munkacsoportjának elnöke.

Tiefenthaler Eszter

KAPCSOLÓDÓ CIKK