Nincsenek veszélyben az atomerőmű közelében lakók

A Paksi Atomerőmű biztonsági övezetében több lakóház is található. Többek között itt laktak a Bedő-tanyai romák is, akiknek ügyében a kisebbségi ombudsman hivatal a közelmúltban vizsgálatot folytatott. Az országgyűlési biztos épp ezért jelentésében arra kérte az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) és az ÁNTSZ-t, hogy vizsgálják meg, a biztonsági övezetben lakhatnak-e emberek. Az [origo]-nak az OAH osztályvezetője elmondta, az övezetben lakókat semmilyen káros hatás nem éri. Az atomerőmű biztonsági igazgatója szerint sincs gyakorlati kockázata annak, hogy az ott lakók veszélybe kerüljenek.

A paksi romák és a helyi önkormányzat vitáját vizsgáló kisebbségi ombudsman a jelentésében arra is kitér, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági övezetében több lakóház is található. Többek között itt laktak az ügy szereplői, a Bedő-tanyai romák is. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos ezért jelentésében felkérte az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), hogy vizsgálják meg, a biztonsági övezetben érvényesülnek-e a jogszabályi rendelkezések, illetve hogy az övezetben tartózkodhatnak-e huzamosabb ideig emberek.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélyezési osztályvezetője az [origo]-nak elmondta, az övezetben található lakóházak már az atomerőmű építésekor is álltak. 1984-ben - az atomerőmű üzembe helyezésének idején - azonban az ipari minisztérium rendeletével építési tilalmat vezettek be a területen, ezért azóta nem épültek újabb házak. Fichtinger Gyula osztályvezető szerint az építési tilalomnak az az oka, hogy nem lenne célszerű, ha a jelenleginél többen laknának az övezetben. Esetleges katasztrófahelyzetekben ugyanis a helyi lakosságot ki kell telepíteni, ez pedig csak akkor oldható meg, ha nem tömegeket kell evakuálni. Az [origo] kérdésére, miszerint milyen katasztrófákról lehet szó, Fichtinger elmondta, az atomerőmű fel van készülve az esetleges üzemzavarokra, a szélsőséges esetekre - szokatlanul nagy földrengésre, vagy esetleg egy meteorit becsapódására - azonban nincs. Az osztályvezető szerint azonban ilyen esetekre nem is lehet felkészülni.

Kérdésünkre Fichtinger Gyula közölte: a biztonsági övezetben lakókat semmilyen káros hatás nem éri az erőmű közelében. Hozzátette, az ott lakók ugyanolyan biztonságban vannak, mint azok, akik több száz kilométerre laknak az atomerőműtől. A biztonsági övezetben egyébként - akárcsak az ország több pontján - több sugárzásmérő állomás is működik, és rendszeresen vizsgálják a talajt, a vizet és a levegőt is. Az atomerőműtől függetlenül méréseket végez az ÁNTSZ is.

A Paksi Atomerőmű biztonsági igazgatója, Szucsán Sándor kérdésünkre elmondta: nincs tudomásuk arról, hogy a biztonsági övezetben bármilyen jogszabálynak ellentmondó tevékenység folyna. Szucsán hozzátette: az atomerőmű teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelően működik. Az [origo] azon kérdésére, miszerint a biztonsági övezetben lakó emberek nagyobb veszélynek vannak-e kitéve, mint azok, akik több száz kilométerrel távolabb laknak, az igazgató elmondta, nincs valós, gyakorlati kockázata annak, hogy az erőmű veszély forrása legyen. Szucsán szerint olyannyira kicsi a matematikai esélye annak, hogy ilyen eset előforduljon, hogy nincs értelme ezzel komolyan számolni. Az igazgató hozzátette, ő is - akárcsak több munkatársa - az erőműtől mindössze néhány kilométerre lakik, de nem tart semmilyen veszélytől.

A biztonsági övezet egy 3 km sugarú körre terjed ki, amelynek középpontja az atomerőmű. Az övezetnek azonban nem csak vízszintes kiterjedése van: magasságát 2300 méterben határozták meg. A légtérre vonatkozó szabályok szerint pedig az atomerőmű felett 6000 méter magasság alatt nem szállhatnak repülőgépek.