Hibát hibára halmozott a paksi önkormányzat

A kisebbségi ombudsman jelentése szerint a helyi közigazgatási szervek "lelketlenül, bürokrata és hatalmaskodó módon" jártak el a paksi romák ügyében. Kaltenbach Jenő közölte, a paksi jegyző számos szakmai hibát is elkövetett intézkedései során.

Kaltenbach Jenő kisebbségi obudsman szerint a Bedő-tanyai romák ügyéből is azt a következtetést lehet levonni, hogy a helyi közigazgatási szervek az ilyen és hasonló problémák kezelésénél csődöt mondanak. Az országgyűlési biztos sajtótájékoztatóján közölte, Paks jegyzője és önkormányzata "lelketlenül, bürokrata módon és hatalmaskodó attitűddel" intézkedett az ügyben. Kaltenbach hozzátette, a sajtótudósításokból az is kiderült számára, hogy az illetékesek képtelen voltak arra, hogy bármilyen felelősséget vállaljanak a történtekért, és esetleg önkritikát gyakoroljanak.

A paksi romák kálváriája szeptember elején kezdődött, amikor életveszélyessé vált házaikat az önkormányzat leromboltatta. Az önkormányzat cserébe pénzt ajánlott fel a bajba jutott romák lakáshoz jutására, de a környező községek hevesen tiltakoztak az odaköltözésük ellen.

Az ombudsman kijelentette, az önkormányzatnak időben segítséget kellett volna nyújtania az életveszélyes állapotba került épületben lakó romáknak, ezt azonban nem tette meg. Kaltenbach szerint az önkormányzat is jobban járt volna anyagilag, ha nem utólag segít, hanem már akkor, amikor a hivatal tudomására jutott, hogy a Bedő-tanyai házak életveszélyes állapotba kerültek.

A közigazgatási szervek nem foglalkoztak a Bedő-tanyán élő 29 roma - köztük 12 gyermek - általános állapotával sem - állapítja meg az országgyűlési biztos jelentése. Így fordulhatott elő, hogy a tanköteles gyermekek heteken keresztül nem jártak iskolába. Kaltenbach külön kiemelte azt, hogy az önkormányzat ugyan már márciusban megtudta, hogy az épület, amelyben a romák laktak, életveszélyes állapotban van, erről azonban hónapokig nem értesítette a lakókat. Az ombudsman szerint "rendkívüli szerencse", hogy ez idő alatt senkinek sem esett baja.

A kisebbségi ombdusman jelentése megállapítja, hogy az ügyben közvetett diszkrimináció történt, ugyanis az önkormányzat és a jegyző intézkedéseinek következtében hátrányos helyzetbe kerültek a Bedő-tanyán élő romák. Kaltenbach kitért arra a problémára is, hogy a Paks közelében fekvő Németkér lakói lerombolták azt a házat, amelyet a Bedő-tanyai romák akartak megvásárolni. Az ombudsman szerint egyértelmű, hogy Németkéren bűncselekmény történt, ugyanakkor furcsának tartja, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást. Kaltenbach emlékeztetett arra, hogy a házrombolás helyszínén videofelvétel is készült, amelynek alapján könnyen azonosíthatók lennének az elkövetők. Az ombudsman vizsgálata ezért később kiterjedhet a rendőrség tevékenységére is. Ezt indokolja az is, hogy a nyomozás csak rongálás és magánlaksértés ügyében indult meg, pedig nyilvánvaló, hogy a házrombolás mögött etnikai motivációk húzódnak. Ezt támasztja alá az is, hogy egy közelmúltban - a szintén Paks közelében található Faddon - tartott fórumon - amelyen Kaltenbach Jenő is részt vett - Németkér polgármestere sem tagadta, hogy célja a roma családok betelepítésének megakadályozása.

Az országgyűlési biztos vizsgálata közben arra is fény derült, hogy a Bedő-tanya és más ehhez hasonló tanyák - Kaltenbach megfogalmazása szerint - megengedhetetlenül közel vannak a Paksi Atomerőműhöz. Az ombudsman ezért arra kéri az Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát, hogy vizsgálja meg, az atomerőmű biztonsági övezetében érvényesülnek-e a nukleáris létesítmények környezetére vonatkozó rendelkezések. Az országgyűlési biztos az Állami Népegészségi és Tisztiorvosi Szolgálattól pedig azt kéri, vizsgálja meg, az atomerőmű biztonsági övezetében lévő lakóépületek alkalmasak-e az emberek huzamosabb tartózkodására. A Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekkel foglalkozó államtitkárságához pedig azzal a kéréssel fordul, hogy készítsen kommunikációs akciótervet a paksi ügyhöz hasonló problémák kezelésére.